Szirmay Gábor: A szirmai és szirmabesnyői Szirmay család története (Régi magyar családok 4. Debrecen, 2005)
A család eredete
rendi táblázata a XIII. század első feléig vihető vissza. Első ismert törzse a nemzetségnek Raak vitéz, aki 1241-ben a sajói ütközetben a tatárok ellen IV. Béla királyt 38 rokonával védve hullott eV 6 A „Sárosmegyei Kalauz 1903-1910" című könyvben a család Szerémségből (Szirmia) való származását említik, ahonnan a család a Sajó vidékére költözött. Ősei, Raak vitéz 36 (?) rokonával a Muhi pusztán védte a királyt. 1 " Az 1925-ben megjelent Révai Nagy Lexikonában a Szirmay címszó alatt olvasható: ...a család a muhipusztai végzetes ütközetig viszi fel nemzetségtábláját. Ez ütközetben bizonyos Raak nevü vitéz 38 rokonával harcolt a király oldala mellett... !S A Magyar Országos Levéltár 1976. évi kiadványában a család eredetéről annyit közöl: A Szirmay család a hagyomány szerint IV. Béla vitézétől, Raak-tól származik. 19 A fenti idézetek igazolják, hogy a szerzők elfogadták Nagy Iván 1863-ban írt „Raak vitéz" elméletét annak ellenére, hogy Nagy Iván egy lábjegyzetben jelezte, hogy vannak ellenvélemények a család Raak vitéztől történő származtatásával kapcsolatban. Komáromy András (1861-1931) levéltáros, történész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja 1893-ban egy négyrészes tanulmányában részletesen cáfolta a Szirmay család eredetéről szóló Nagy Iván-féle elméletet. 20 Komáromy érvei meggyőzték a genealógus szakemberek egy részét, mert ifjabb Reiszig Ede dr., aki a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság tagja volt, 1897-ben a „Zemplén vármegye nemes családai" című összeállításában azt írta: Komáromy András kutatásai megdöntötték az eddigi hagyományt, mely szerint a Szirmay család Raak vitéztől származott volna. A borsodi, illetőleg a zempléni család őse Saul, esetleg János volt, aki 1290 körül Szirmát szerezte. 21 Nagy Iván munkája folytatásának tekinthető az ugyancsak napjainkig alapvető kézikönyvként használt Kempelen Béla (1874-1952) „Magyar 16 Doby Antal: A Szirmay nemzetség családfája - Adalékok Zemplén Vármegye történetéhez Sátoraljaújhely, 1902. ' ' Sárosmegyei Kalauz 1903-1910 (A könyvből idézett részek Dobay Sándor Eperjesről 19794^en küldött összeállításából.) 18 Révai Nagy Lexikona Budapest., 1925. XVII. kötet 648.p. 19 Pap Gáborné-Pataky Lajosné: Kisebb családi és személyi fondok Budapest., Magyar Országos Levéltár, 1976. IV. kötet Komáromy A.: A borsodi és ugocsai Szirmayak Turul, 1893. L, IL, III., IV. 21 Borovszky Samu: Zemplén vármegye története Budapest., 1897. 541 .p.
