Jósa Miklós - Ulrich Attila: A németszőgyéni és bánházi Jósa család története (Régi magyar családok 3. Debrecen, 2005)

A Dunántúlon maradt Jósák

„ Vak" Bottyán János (*]640 körül fl709. szeptember 26. vagy 27.): re­formátus családban született 1640 körül, az 1660-as években rekatolizált. Első felesége, Lakatos Judit Jósa Pál v özvegye, akit 1669-ben vett nőül. Lakatos Judit 1706-ban bekövetkezett halála után, 1707. március 7-én, Pá­pánfeleségül vette báró Forgách Juliannát (*1687 fl713), báró Forgách Farkas és báró Révay Eleonóra (utóbb kellemessi Melczer Mózesné) leá­nyát, (Özvegye később Palocsay György felesége lett.) Az 1650-es évektől 1665-ig a nagyszombati jezsuiták vágsellyei provizorának lovásza. 1665­től indult katonai pályája, lovas katonának állt Sellyén, ahol később zász­lótartó lett (1676). Katonáskodása mellett gazdasági tisztséget is betöltött, provizor lett. 1681-83 között lovashadnagyi rangban Komáromban szol­gált, majd 1686-ig hadnagyként, főhadnagyként, utóbb vicekapitányként már Esztergomban találjuk. Közben 1684 nyarán váci kapitányi tisztet is betöltött. 1687—88-ban zsámbéki vicekapitány. Katonai szolgálataiért 1687-ben nemesi levelet kapott. 1689-ben esztergomi kapitányként részt vett a balkáni hadjáratban. Később mezei lovaskapitány lett (1690). 1691­ben már Szegeden szolgált substituus kapitányi rangban. 1695. március 22-én kapta meg ezredesi kinevezését. A Rákóczi-szabadságharc elején még a kurucok ellen harcolt, majd az év végén Zólyom ostromakor kötelez­te el magát Rákóczi mellett. A fejedelem 1703. december 10-én generális főstrázsamesternek, december 20-án a dunántúli kuruc hadak generálisá­nak nevezte ki. 1705-ben aláírta a konföderáció szöveges levelét. Katonai pályája töretlen maradt, 1706. november 14-étől dunántúli vezénylő tá­bornok, neki köszönhető a Dunántúl felszabadítása. 1709-ben megkapta a Duna-Tisza közi és a Duna-melléki vezénylő tábornoki címet. 1709 szeptemberében hunyt el Tarnaörsön agyvelőgyulladásban, A gyöngyösi ferences templomban helyezték örök nyugalomra. Szabó Mátyás (*? f 1711. jún, 5.): Bottyán mostohaveje. Felesége Jósa Judit w (11711. jún. 5. körül pestisben halt meg), Jósa Pál 7? és Lakatos Judit leánya. Szabó Mátyás szintén katonai pályát futott be. 1696-ban esztergomi vicekapitány. 1697. május 20 körül már kuruc alezredes. A Rá­kóczi-szabadságharcban először a kurucok oldalán harcolt, 1707 elejétől nyitrai vicecommendáns, egészen 1708. augusztus 25-ig. Ekkor elpártolt Rákóczitól, és átállt a labancokhoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom