Jósa Miklós - Ulrich Attila: A németszőgyéni és bánházi Jósa család története (Régi magyar családok 3. Debrecen, 2005)

A Dunántúlon maradt Jósák

nia), bérei (ma Bere, Románia), csaholyi (Nyírcsaholy), szálkai (Mátészal­ka) birtok dolgát is intézniük kellett, ez esetben annyi megjegyzést tettek, hogy Erőss Imre ennek már utánanézett. Szintén függőben volt ekkor a Dessewffy-örökség is - amit Erőss ágon tartottak számon -; felkérték tehát Erőss Gábort, hogy Dessewffy Jánost keresse meg és egyezkedjen vele. A Bodrogkeresztúron lévő ház és szőlők ügyében teljes volt a tanács­talanság. Mint az 1707-es osztálylevélben is látható volt, ez a birtok Jósa Istvánnak^ jutott, és még 1803-ban sem volt felosztva az örökösök között, s ennek - a két Jósa leányág szerint - a legnagyobb akadálya a Sághy csa­lád volt. A családülés első kötetének első bejegyzését 1803. december 28­án keltezték, és Erőss Gábor, Erőss György, Szentmarjay Anna, Winkler Gábor és Némethy Antal írták alá. A következő érdekesebb bejegyzés 1804. május 27-én kelt Piricsén, ahol szintén Erőss Gábor elnökölt mint a senior és „a levelek őrzője". A Szentmarjayakon és az Erőss családon kívül megjelent az ülésen a tasnádszántódi Becsky család képviselője, Becsky Ignác, Becsky György, Erőss Klára fia. Az ülésen lévők elhatározták, hogy a Nyáry-örökség ügyé­ben levelet írnak a Sághy családnak. Ebben tudtukra adták, hogy az 1793­as osztály szerint Jósa Borbála öröksége őket illeti meg, és azt a Sághyak minden per nélkül adják vissza. Hiányosságot találtak a Jósa leányok osz­tálylevelében is, ezért elhatározták, hogy a következő ülésre meghívják a Sághy és az Irinyi család képviselőit. Újra felvetették a tiszafüredi részek és bodrogkeresztúri birtok ügyét, ismét felszólítván Erőss Gábort az intéz­kedésre. Erőss az eltelt hónapok alatt ugyanis semmit sem intézett, így nyi­tott volt még a körösi porció, a Pethő és a Bozóky-örökség ügye is! Előre­haladott tárgyalásokat folytattak viszont Debrecen szabad királyi várossal, amelyek vezetői nem zárkóztak el a Szepessy-, Szakolyi-, Nyáry-örökség megvételétől, de arra kérték az utódokat, hogy jussukat hiteles papírokkal igazolják. Új ügyként került a családülés elé a zálogban lévő ábrahámi, fülepi részek és Szent György puszta ügye, és arra kérték a család seniorját, hogy kérje ki az erre vonatkozó leveleket, mivel nem tudták, „mi módon bírják azokat". Döntöttek arról, hogy a tiszaháti erdőbirtokaikhoz erdőbí­rákat alkalmaznak, mert eddig sok jövedelemtől estek el, továbbá arról is, hogy pert kezdeményeznek Irinyi Erzsébet egykori birtokaiért, illetve már folyamatban volt egy másik per az Orosz család ellen Debrecenben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom