Jósa Miklós - Ulrich Attila: A németszőgyéni és bánházi Jósa család története (Régi magyar családok 3. Debrecen, 2005)
A Dunántúlon maradt Jósák
Törekvései bemutatásához elég, ha Becsky Ignác 1815-ben egy családülésen tartott beszédéből kölcsönzünk idézetet, aki szintén jelentős szerepet töltött be a leányági örökösök érdekeinek érvényesítésében. E beszédében igen pregnánsan fogalmazta meg gondolatait, a család számára a követendő utat így határozta meg. ,6K „Drága Osztályos Atyafiak! Ha azon Igyekezet és Törekvés nem elég buzdítás a Família közdolgainak előmozdítására ébresze a Famíliánk Tagjait boldog emlékezetű Eleink dicső Tettei, és ne elégedgyünk meg, tsak mostani Birtokainkkal; hanem kidolgozott, világosságra hozott fényes, és hasznos successióinkat, és elidegenítettetett Jószágainkat össze vetett Vállakkal, fáradsággal, közköltséggel vagy ki kezenk s Birtokunk alá vegyük, vagy a később Maradékokat el kezdve világosságban által adgyuk ki - kevés és haszonvétel végett!" A németszogyeni Jósa leányágak családüléseinek jegyzőkönyvei 1803tól maradtak fent egészen 1815-ig. Az első könyv kezdőlapján meg is magyarázták, miért is jöttek össze az örökösök: „A németszogyeni Jósa fiú ág defici ; alván az egész Successor el maradott a három Leány ágra". Az első családülések a rokon családfők legidősebbjének, Erőss Gábornak a piricsei kúriájában folytak, ahol Jósa Borbála (Erőss Istvánné), Jósa Klára (Irinyi Istvánné) és Jósa Krisztina 66 (báró Sághy Mihályné) utódai voltak jelen. Jegyzőkönyveik részletesen tartalmazzák az adott birtokok megszerzése ügyében tett intézkedéseiket, s hogy a leányági örökösödést sokszor anyai dédanyáik vonalán is érvényesíteni próbálták. Sokszor megmutatkozott személyiségek negatív oldala is. Ma már nem tudni az okát, de Erőss Gábornak többször felrótták a reábízott ügyek intézésének elmaradását. Egymás között sem volt mindig összhang. Az családülési jegyzőkönyvek első kötete azzal kezdődik, hogy az Erőss és a Sághy család közötti birtokpert tárgyalták. A naplók átolvasásából az derült ki, hogy szinte egyedül a Sághyak voltak azok, akik nem működtek együtt a németszogyeni és bánházi Jósa-örökösökkel, ritkán mentek el az ülésekre, és a birtokosztályokat is gátolták.
