Jósa Miklós - Ulrich Attila: A németszőgyéni és bánházi Jósa család története (Régi magyar családok 3. Debrecen, 2005)

A Dunántúlon maradt Jósák

Antal

62 (f 1752), akik magtalanok maradtak. A leányok közül Borbálát

61 (fi786) Erőss István, Klárát^ (t 1743) Irinyi István, Krisztinát

66 (f 1772) Sághy Mihály vette feleségül. (Két lánygyermek, Anna

59 ( * 1719), és Magdolna

6

. (* 1 740) valószínűleg még csecsemő- vagy gyermekkorban elhalálozott.) A vejek közül báró dormándházi Sághy Mihály udvari titkos tanácsos, a Hétszemélyes Tábla ülnöke, valamint a Magyar Királyi Szent István Rend lovagja.

135 Ez utóbbi kitüntetés kiskeresztjét 1765-ben kapta meg II. József római császártól (1780-1790 magyar király).

136 Az István

48 ágához tartozó utolsó Jósak haláláról Sághy Mihály a következőket írta báró Orczy Lőrinc generálisnak: „Én magam is szándékoztam Vályára menni, de szinte 12a huj us vettem Levelet Szabolcs vármegyéből Józsa (sic!) Miklós úr halálárul, már az előtt pediglen 28a Julii Józsa Istvány Úr meg halálozott. És így a Józsa Famíliában már egy Férfi sem maradott... "

I3? István

48 ágának magvaszakadta (1781) után kétéves huzavona folyt a leányági örökösök között a Jósa birtokok felosztásáról, és csak 1783-ban sikerült megegyezniük. Az osztálylevél, sajnos a birtokok pontos megjelölése nélkül maradt fent, érdekességként egy nagyobb részletet közlünk belőle: „ ...néhai jó emlékezetű Tekintetes és Vitézlő Németszogyeni Jósa Istvánnak néhai nagy emlékezetű Jósa Miklósnak néhai nagyságos Bedeghy 136 Az adatért Dr. Lakatos Saroltának tartozunk hálás köszönettel. i:,7

MOL P 519 19. csomó 1781. október 21., Dormándháza. 15. kép Jósa Jenő, Jósa Miklós és Jósa László a nyírbátori minorita templomban lévő Jósa oltár előli