Jósa Miklós - Ulrich Attila: A németszőgyéni és bánházi Jósa család története (Régi magyar családok 3. Debrecen, 2005)
A nemességszerzők, és a család egyik ágának Szabolcs vármegyébe költözése
Zsuzsanna Pátrohán, Dögén, Veresmarton, Berencsen, Iglincén jobbágyokat, Ajakon, Dögén, Eszenyben, Somon, Köbléren (Ung megye - ma Kibljari, Ukrajna), Litkén pusztákat kapott. Nyáry Erzsébet - a forrás szerint - összesen 6 jobbágyot kapott 4 jobbágytelken, ezenkívül 5 puszta jobbágytelket, amelyen azonban 6 főt is összeírtak. Ez utóbbi estben valószínűleg vagy új megtelepedéssel (jövevényekkel), vagy zsellérekkel számolhatunk. Kikötötték még, hogy a Jósa Miklósnál 41 lévő zálogos javakat 500 Ft-ért lehet kiváltani. A felosztott javakban találunk kúriákat, kuriális telkeket is, amiket azonban a forrás név szerint nem közölt. 64 A család zempléni birtokaira, tarcali szőlőire is találtunk utalást a mezővárosjegyzőkönyveiben. 1686. március 30-án Orosz Ádám, Jósa Borbála és Zsófia 38 nevében tiltakozott Jósa Miklós 41 és Hoporsor Andrásné Nagy vagy Borbély Katával kötött szerződése miatt, amiben Jósa Miklós 4] adósságot hagyott hátra. Kijelentették, hogy örökségükhöz nem engednek nyúlni. 1687-ben maga Kisvárdán lakó Jósa Miklós 4] tiltakozott Hegymegi Ferencné Feketehegyi szőlője miatt, mivel ő maga szerette volna a szőlőt megvenni. A birtokkal kapcsolatban már 1683. március 27-én is megtette tiltakozását, és bejelentette vételi szándékát, de úgy látszik, az ügy sokáig húzódott. Az alispán halála után özvegye vette kezébe a hegyaljai birtokok ügyeinek intézését. Ezt mutatja egy 1690. április 5-i bejegyzés, amelyben Nyáry Erzsébet meghatalmazottat nevezett ki Popst Zsuzsanna, néhai Kassai István özvegye elleni perben. Mivel a szőlőmüvelés, a birtokok szakszerű ellátása sok munkát és pénzt igényelt, az egykori alispán özvegye nem tudta birtokai műveltetését megoldani. 1691. április 30-án Tarcal elhíresültjegyzője és nemesi hadnagya, Babocsay Izsák ,, minemű el veszett Parlagos és Kősziklás egy Darabocska szőlőt" vett meg a Melegoldali hegyen lévő, Murányszeg nevűt „néhai Jósa Miklós Úr megh maradott özvegyétől" 100 Ft értékben. 65 Ha a három osztálylevelet és az egyéb birtoktörténeti forrásokat összehasonlítjuk, láthatjuk, hogy a Jósa család folyamatosan növekvő birtokállománnyal rendelkezett. Ebben jelentős szerepet játszott Jósa Miklós 4] párválasztása, s hogy a Rákóczi-ház és Thököly Imre szolgálatában magas 64 MOL NRA 65/44, 1686. 65 Zemplén megyei Fióklevéltár, Sátoraljaújhely - a továbbiakban: ZmLt - V.37. Tarcal nagyközség levéltára Protokollum I. kötet.