Jósa Miklós - Ulrich Attila: A németszőgyéni és bánházi Jósa család története (Régi magyar családok 3. Debrecen, 2005)

A nemességszerzők, és a család egyik ágának Szabolcs vármegyébe költözése

megfelelő neveltetését. A rossz anyagi helyzetről Nyáry Erzsébet néhány levele tudósít bennünket, ez vezetett a későbbiekben a hegyaljai szőlőbirtokok eladásához is. 1693-ban ezért Nyáry Erzsébet, aki ekkor már Ferenczy Ferenc felesége volt, mint az árvák gyámja kérte a királyi kamarát, hogy a gyermekek nemesi jogait ismerjék el. A király a Jósa leszármazottak jogait el is ismerte.

59 Kutatásaink kezdetén több olyan forrást találtunk, ahol a Jósa család Szabolcs vármegyei birtokairól találtunk adatokat. Több esetben szembesültünk azzal a ténnyel, hogy a 17. században a Jósak osztályos leveleket készítettek, ezzel rögzítve és elkülönítve személyre szólóan a birtoktesteket. Mivel a Jósa család levéltárában eredetileg sem voltak meg ezek az iratok, a rokon családok levéltárainak kutatásával próbálkoztunk. Ez jó ötletnek bizonyult, mert a Becsky család levéltárában szépen összegyűjtve megtaláltuk a keresett birtoktörténeti iratokat. 1661 és 1707 között több iratból is képet kaphattunk a Jósa család birtokainak nagyságáról és kiterjedtségéről. Az 1661-ből ránk maradt legkorábbi osztálylevélben több érdekes dolog is a szemünk elé tárul, ami kitűnő adalékul szolgál a család történetéhez. A levelet 1661. október 3-án keltezték, az Ung vármegyei Csicser (ma Cicarovce, Szlovákia) faluban, amely Jósa Zsófia

38 férjének, csicseri Orosz Jánosnak volt az ősi birtoka. A levél bevezető sorai így hangzanak: „Mi Jósa Miklós és Jósa Zsófia Asszony Nemzetes Orosz János Úr házas társa az öcsémmel Jósa Istókkal és húgommal Borbálával alkudtunk megh Atyafisághoz képpen Szabolcs Varmegyeben Rohod nevű faluban levő szegheny Istenben el nyugot Atyánktól és Anyánktól maradt jószághoz itt Ungvár vármegyéében Csicser nevűfaluban... "

60 A sorokból az is egyértelművé válik, hogy Jósa Mihálynak és nejének egykori jelentősebb birtokközpontja Rohod lehetett. Birtokaik elég szerény kiterjedésűek voltak még ebben az időben, hiszen az Ungvári várban lévő „alsó bolt"-on, a nagyobb kiterjedésű rohodi birtokon és jobbágyokon, a piricsei fél házon, az ecsedi telken, az ott lévő két házon és malmon kívül más javaikat nem sorolták fel. Természetesen lehet, hogy nem minden birtokukat vették számba, így azokat sem, amelyek per alatt álltak, gondoljunk csak a Bihar vármegyé59 Leleszi Lt. Prot. 106. 27. f. 60 MOL P 1825 Becsky család levéltára, 2. csomó, 15. tétel.