Jósa Miklós - Ulrich Attila: A németszőgyéni és bánházi Jósa család története (Régi magyar családok 3. Debrecen, 2005)
A nemességszerzők, és a család egyik ágának Szabolcs vármegyébe költözése
Vitézlő Reszegey Bernát felperes pere Vitézlő Jósa Mihály a kallói vár lovasainak hadnagya, alperes ellen. Felperes ügyvédje, vitézlő Márton Péter az április 6-án Batiz faluban tartott gyűlésen Pásztói Máté jegyzővelfelolvastatta a nádornak, gróf Esterházy Miklósnak Pozsonyban 1634. március 8-án gyámság vizsgálat ügyében kelt levelét. A nádor a gyámságot Reszegey Borbála végrendelete szerint annak férjére, Jósa Mihályra hagyta, de a nagyapa, Reszegey Bernát gyámságra vonatkozó igénye miatt a döntést a vármegye törvényszékére bízta. Az árvák vitézlő Ory Istvánnak nemes Reszegey Borbálától, Reszegey Bernát lányától született gyermekei. Reszegey Borbála halála előtt előbb vitézlő Ory István, majd Jósa Mihály felesége volt. Alperes nevében vitézlő Bálásházy Miklós tiltakozik, másolatot kér a nádori levélről. Felperes ügyvédje ragaszkodik a nádori levél tartalmához, és ítéletet kér. A törvényszék kéri, hogy az alperes jelenjen meg válaszadásra. Alperes ettől vonakodik, felperes kéri, hogy őt nevezzék ki gyámnak, így ítélnek. " A forrásból megállapíthatjuk, hogy Jósa Mihály 32 első felesége 1633 körül halt meg, Ory Istvántól gyermekei maradtak hátra, (Lásd a XI. számú genealógiai tábla.) Jósa Mihály tói-,., viszont (talán) nem születtek utódai. A fenti ítélet ellenére egy 1635-ben kelt iratban azt olvashatjuk, hogy Jósa Mihály,, volt Ory István gyermekeinek, Sándornak és Dorottyának a „kurátora". 38 Ebbe azonban Reszegey Bernát nem nyugodott bele, továbbra is érvényt akart szerezni a számára pozitív döntést hozó rendeletnek. Később azt panaszolta, hogy az ügyben eljáró és „Őr faluba menő" végrehajtókat Jósa Mihály,, erőszakkal feltartóztatta. Ez ellen is tiltakozást nyújtott be, és bizonyosságlevelet kért. Hogy mi lett a Reszegey Bernát és Jósa közötti huzavona vége, azt nem tudjuk. 39 Mihály 32 második feleségével már jobb és szerencsésebb frigyet kötött: hiszen petőfalvi Pethő Anna egy ősi, Nógrád megyei birtokos családból származó leány volt. A németszogyeni Jósak első generációját képviselte Mihály,, és testvére a Magyar Királyság keleti vidékén. Éppen ezért fontos ,8 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár - a továbbiakban: SzSzBmLt - IV.A.l. Fasc. 53. No. 20., 1635. ,l> Künstlerné Virág Éva: Szatmár megye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1635-1640. II/2. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Levéltár Kiadványai II, Közlemények 12. sorozatszerkesztő: Nagy Ferenc Nyíregyháza 1997. 18. p. - a továbbiakban: Virág
