Jósa Miklós - Ulrich Attila: A németszőgyéni és bánházi Jósa család története (Régi magyar családok 3. Debrecen, 2005)

A Jósa család a 20. században

(* 1919. július 2., Budapest f 1992. december). A lányok közül Margit Petöcz Endre, 01ga

95 Rosztóczky Ede, Georgina

97 Hankovszky Dezső, Sarolta

]01 pedig Kégly Gyula felesége lett. Az idősebbik ágat Jósa Jenő

% és Králik Gizella (* 1906. január 30., Kemece 11990) gyermekei alkotják. Házasságukból hét 36. kép „Első bálozok" jósa László és felesége, gyermek született: Johanna

1()3 dr. Toronyi Tímea egy bál alkalmával (* 1 934. jÚÜUS 6., Budapest), Jenő György 1[)4 (*1935. október 13., Budapest), Dalma Gizella

|()

. (*1936. november 11.), Györgyi Mária

106 (*1939. november 25. 11987. szeptember 11.), Miklós Antal

1()7 (*1941. március 20.) és Veronika Mária Lujza

]08 (*1942. május 24. f 1985. január 10.). Johanna

|03 Varró János, Dalma

|0S Benkő Tibor, majd Csikós József, Györgyi

106 Soós Sándor, Veronika

]()8 pedig Tóth József felesége lett. Jósa Johanna

1()3 visszaemlékezéséből ismerjük édesapja és édesanyja megismerkedésének történetét. Jósa Jenő

96 a két világháború között fiatal vegyészként az Országos Kémiai Intézetben dolgozott, és a tejtermékekkel kapcsolatos vizsgálatokat végezte. A szomszéd háztömbben lakott egy lány, akinek az volt a szokása, hogy kiült a szobája ablakába hegedülni. Jósa Jenő

% egyszer megpillantotta, később megszólította, udvarolni kezdett, végül pedig feleségül vette Králik Gizellát, akivel ebben a házban béreltek lakást összeházasodásuk után. Első gyerekeik is itt születtek. Az ifjabbik ágat Jósa László

99 vitte tovább. Kétszer nősült, első feleségétől, Czene Máriától származik két gyenneke Mária

109 (* 1942. október 16.) és László

1|() (* 1945. augusztus 3.), második felesége Békés Róza. Mária

]()9 Kiss Ferdinándhoz ment nőül, tőle két fia született. Mint önéletrajzában leírta, gyermekkorában ő is nagyon sokat hallott felmenőiről, nagyapjáról, Jenőről

9()

, annak testvéreiről, Györgyről

9| és Béláról

93

. Tőle tudunk arról is, hogy édesapja, László

99 „Kandót" végzett, mélyen vallásos ember volt. Leánya elbeszéléséből tudjuk, hogy édesapja gyermekkorában, a I. világháború után - mint szegény sorsú gyermek - egy holland családhoz került. A Van der Eerden családnál töltött idő és a holland família hasonló korú