Jósa Miklós - Ulrich Attila: A németszőgyéni és bánházi Jósa család története (Régi magyar családok 3. Debrecen, 2005)

Jósa Mihály és leszármazottai a 19. század végéig

21. Tótmegyer). (Lásd a IV. számú genealógiai tábla.) Dr. Jósa Jenő tulajdonában fennmaradtak a család genealógusának, Györgynek

9] saját kézzel írt feljegyzései. Ezek egy része éppen Jósa Mihályról

47 szól. A nehezen olvasható írásaiból képet kaphatunk szerzője „romantikus" történelemszemléletéről, amely elsősorban családjának szeretetéből fakadt. Védelmébe vette Jósa Mihályt

47

, akit tisztázni akart az árulás súlyos vádja alól, és erősen támadta Thaly Kálmánt, és Szekfü Gyulát is. Az más kérdés, hogy ősének átállása, bár nem nemes cselekedetként értékelhető, de korántsem azonos az árulással, hiszen a korban oly megszokott jelenség volt az átpártolás. Nem róhatjuk fel ezt Mihálynak

47 sem, aki egy olyan szerencsétlen csata után állt át az ellenséghez, amely után II. Rákóczi Ferenc halálhírét keltették. Jósa György többek között e sorokat vetette papírra: „Nem szeretném addig örök álomra lehunyni szemeimet míg Ősöm Jósa Mihály személyét meg nem védelmezem, míg rehabilitálnom nem sikerül a történelem előtt. Támadja személyét Thaly. Századok című munkájában azontúl más történetírók is azt állítják, hogy Jósa Mihály a nagy Rákóczy I. hadsegéde a szerencsétlen végű trencséni csata utáni harmadnapon vagyis 1708. aug. 5-én este már a császáriak asztalánál beszélte el a csata történetét. Aki ismeri ezen szerencsétlen csata szörnyű kimenetelét és végét, mely örökre elmulasztotta a Rákóczy eszmék hitét - midőn Rákóczy hadserege felbomlott, szétszéledt, midőn a fejedelem holt hírét keltették, úgy hogy még legközelebbi hivei is halottnak hitték, s ezen csata utáni 9ik napon tudták meg, hogy II. Rákóczy Ferenc mégis életben van, de hol volt addig s hol van e napon, csak később derült ki - az megértheti mily „hamleti " elhatározás elé állította ez Jósa Mihályt, kinek neve fejedelméé mellett hasonlóan gyűlölt volt a császáriak előtt, nemcsak azért mert egyik legnagyobb hive volt II. Rákóczy Ferencnek, hanem tudott dolog, hogy Jósa Mihály azon Jósa Miklós fia volt kit a császár 1687. VII. 5-én ellene való lázadás miatt - mint Zrínyi Ilona jószágkormányzóját - lefejeztette... Ily előzmény után nem csoda, ha Jósa Mihály nem akart atyja sorsára jutni és a császáriakhoz lépett, hol jól ismerték katonai erényét és képességeit s a Babocsay lovasezred kapitányává nevezték ki...Nagyjában ez a rehabilitáció története - gyűjtésem, adataim, hogy ezt keresztülvihessem - fenkölt személyét tisztázzam a történelem előtt, a család előtt, mert nagy-