Kisfaludy László: A kisfaludy Kisfaludy család története (Régi magyar családok 2. Debrecen, 2004)
Alispánok és várkapitányok Mohácstól a Rákóczi-szabadságharcig
Két évvel később, 1671. március 19-én, Lakon kelt az az oklevél, amelyben Gréczy Anna Potyondi Gegely szolgabíróhoz fordult panaszával. Az özvegy ugyanis korábban az azóta elhunyt Kisfaludy Pálnak 99 4600 darab téglát adott mihályi háza felépítéséhez, ám azóta sem kapott semmilyen ellenszolgáltatást. Még mindig 1671-et írtak, amikor Kisfaludy Katalin a Mihályiban lévő kúriabeli részét 40 magyar forintért eladta testvéreinek, Istvánnak [27 és Mózesnek 129 . Ugyanebben az évben a Sopron vármegyei ítélőszék előtt két ízben is megjelentek a család tagjai. Először Gréczy Anna emelt vádat Niczky Gáspár egyik szolgája ellen, aki kirabolta a mihályi házat, majd Kisfaludy Gáspár 109 tett panaszt több mihályi birtokossal együtt a tótkeresztúri lakosok ellen, akik a falu határában lévő Linkó erdőben jogosulatlanul legeltettek és fát vágtak. 327 Az 1672-es esztendő legfontosabb eseménye az a per volt, amelyet Ákosházi Sárkány Judit, ekkor Falussy Miklós Vas vármegye alispánjának, korábban pedig Kisfaludy Jánosnak 121 a felesége ellen indítottak a Kisfaludy család tagjai, mivel az asszony jogtalanul bitorolt a Kisfaludyak tulajdonába tartozó jószágokat. Orbán Pál ítélőmester Ákosházi Sárkány Juditnak írt leveléből tudjuk, hogy a pereskedő feleket október elsejére idézték be Lakra. A Kisfaludyak a következőkkel vádolták az asszonyt: a Mihályiban csépelt gabona egyharmadát Győrbe küldte eladásra és a bevételt magánál tartotta; a szentmiklósi és endrédi szőlők felét kezében tartotta; Vadosfán jogtalanul birtokolt egy udvarházat; tizenhat szántóra való ökör került osztálytétel alá, ám az előírt egyharmad rész helyett csak kettőt adott ki, stb. 328 A per kimeneteléről - sajnos - nincs tudomásunk. A következő évben a család és a többi környékbeli birtokos a Kisfaludon élő jobbágyok borkimérési jogait szabályozta (ne feledjük, még a Mária Terézia-féle Urbárium előtt járunk). Kimondták, hogy a jobbágyok csak a földesurak engedélyével árulhatnak bort a faluban, de azt is csak karácsony és Szent Mihály napja (szeptember 29.) között. Ugyancsak 1673-ban Gréczy Anna agyagosi és csikvándi birtokaiból adott át némely jószágot fiának, Mózesnek l29 házassága alkalmából. Mózessel 129 még egy alkalommal találkozunk ebben az esztendőben, amikor a mihályi kúria MOL P 430/7. cs., 1671/5., 14., 21., 30. MOL P 430/7. cs., 1672/15., 21.
