Kisfaludy László: A kisfaludy Kisfaludy család története (Régi magyar családok 2. Debrecen, 2004)

Alispánok és várkapitányok Mohácstól a Rákóczi-szabadságharcig

kuruc brigadérosként fogunk találkozni) és Zsuzsannának

142 törvényes gyámja, Franchis Ádám (Batthyány Ádám udvari hadnagya) volt jelen. A megállapodás szerint a gencsi anyai jószágból, vagyis a három jobbágytelekből kettő jutott Gréczy Annának és még élő fiainak, egy pedig a leányoknak és Györgynek . A laki anyai vagyont nyolc egyenlő részre osztották fel az örökösök. Az atyai jószágból Istvánnak

127 jutott Csánigon és Lakon egy-egy jobbágytelek, Gréczy Annának Mihályiban két zsellér, Mózesnek

]29 Csikvándon egy egész telkes jobbágy és Kalmár Pál zsellér, valamint Mihályiban is egy zsellér. Györgyé

141 lett egy egész jobbágytelek Lakon, Kocsis Mihály zsellér, továbbá Csikvándon is egy zsellér. Végül abban is megállapodtak, hogy István

127 a laki családi kúriából reá eső részt unokaöccsének, Györgynek

141 adta.

320 Az esztendő utolsó említésre méltó eseménye, hogy Mihályiban országos vásártartási jogot kapott a família.

321 A következő évben Gáspár

]09 anyagi problémáival szembesülünk, aki korábban zálogba adott jószágai kiváltására kért kölcsön Istvántól

127 és Mózestől 100 ezüst tallért. A pénzért cserébe egy kisfaludi jobbágyát adta zálogba teljes telekkel.

322 1668-ban egész sor birtokvásárlás és pereskedés tette mozgalmassá a Kisfaludyak életét. Az első ügy gyökerei még 1652-re nyúlnak vissza, amikor Kisfaludy Mihály

u)0 és neje, Sittkey Zsuzsanna egyezséget kötött családtagjaival arról, hogy leányai is örököljenek a családi vagyonból. Ezt a megállapodást aztán az időközben megözvegyült Sittkey Zsuzsanna 1668-ban visszamondta, valóságos „lavinát" indítva el ezzel. Példáján felbátorodva egymás után mondtak ellene az egyezségnek a ffúág leszármazottai: Kisfaludy László

]16

, Sittkey Zsuzsanna fia; az ifjabbik ág tagja, Kisfaludy István ; végül Kisfaludy János

121 özvegye, Falusy Miklósné. A leánytestvérek természetesen nem hagyták annyiban a dolgot, és Kisfaludy Erzsébet (Niczky Gáspár neje) beperelte fivérét, Lászlót . A per - miután László többszöri halasztást eszközölt ki a bíróságnál - végül 1669-ben azzal ért véget, hogy a JZU MOL P 430/7. cs., 1666/13. 321'. ' ' Községi és városi pecsétek Győr-Moson-Sopron megyében a XVII-XVIII. században. Szerk.: Dr. Gecsényi Lajos, Győr, 1996., 209.p. 322 MOL P 430/7. cs., 1667/3.