Kisfaludy László: A kisfaludy Kisfaludy család története (Régi magyar családok 2. Debrecen, 2004)

Alispánok és várkapitányok Mohácstól a Rákóczi-szabadságharcig

között fekvő szőlőjét anyagi szükségleteik miatt eladták Istvánnak l05 négy köböl búzáért és 11 köböl rozsért. Egyetlen feltételként azt szabták az eladók, hogy a szőlő esetleges továbbadásakor először nekik vagy utóda­inak kell felajánlani megvételre. 296 István 105 testvérei is adták-vették a birtokokat, üzleteltek a környékbe­li nemesekkel és nemegyszer egymással is. Miklós kovács 1640-ben írt levele ragyogó példa arra nézve, hogyan került valaki örökös jobbágy­sorba egy földesúrhoz: „Én Miklós kovács vallom az levelemnek rendiben és adom tudására az kiknek illik, hogy adtam magamat az nemes és vitézlő Kisfaludy Gáspár uram szárnya alá örökös jobbágyul Kisfaludon, Sopron vármegyében lévő faluban olyan okkal, hogy ő kegyelme adott az házhoz egy darab gyümölcsöskertet is azon kívül, az mi házhoz való szántóföldek és rétek vannak..:' 297 Ugyancsak Gáspár 109 a szereplője az egyik 1643-as kölcsönlevélnek, amelyben Cziráky Ádám félszáz forintot vett fel tőle cserébe két zsellérház-helyért Kisfaludon, azzal a kikötéssel, hogy később Cziráky bármikor kiválthatja, és „akkor pör és patvar nélkül oda kell neki adni." 298 A genealógiai irodalom által a Kisfaludy család idősebb ágának őse­ként tisztelt Mihály neve is sűrűn felbukkan a korabeli oklevelekben. 1640-ben a Veszprém vármegyei Csékúthoz tartozó, Rajky Istvánnal közösen birtokolt pusztáját adta zálogba Szarka Lukács Zala vármegyei nemesnek 300 forintért. 299 Mihály U)0 két évvel később, 1642-ben Lakon írt leveléből tudjuk, hogy a Mihályiban lévő családi „kastély" értékbecslése után 47 forintot vett fel öccsétől, Istvántól , kijelentve, hogy amennyiben ennél több járna neki a ház után, azt testvére adja meg neki. Ugyancsak ekkoriban született feleségének, Sittkey Zsuzsannának levele, amelyben anyagi gondjaira hivatkozva 400 magyar forintot vett fel Sándor György pápai lakostól és annak társától Nikos Annától tótvázsonyi birtokrészé­nek zálogbaadásáért. A zálog „hetedfél ház jobbágyot" (azaz hat és fél jobbágytelket) és egy Büge nevű pusztát jelentett a hozzá tartozó igás­MOLP 430/6. cs., 1642/1./8 MOL P 430/6. cs., 1640/1. MOL P 430/6. cs., 1643/7. MOL P 430/6. cs., 1640/2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom