Kisfaludy László: A kisfaludy Kisfaludy család története (Régi magyar családok 2. Debrecen, 2004)

Elöljáróban

keresték a nagyobb hírnév és dicsőség kivívásának útját. Az évszázadok emlékezete azonban - érthetően - nem ezt a békés embertípust őrizte meg, hanem a harcos és vitézkedő ősöket. Ez magyarázza azt is, hogy az ébredező magyar nemzeti szellem jegyében alkotó Kisfaludy Sándor a család természetes jellemvonásának már nem a józan, gondoskodó életvitelt, hanem a „nyers bajnoki indulat"-ot tekintette. A levéltári anyag mellett bőven meríthettünk a különböző, illetve az egyes magyarországi régiók történetét feldolgozó munkákból, melyek közül főleg a Vas, Sopron, Győr, Veszprém és Zala vármegyével (a 13. századi eseményeket taglaló részeknél ezenfelül a Csanád és Arad vármegyével) foglalkozó alkotásokat használtuk gyakran. A felhasznált könyvtári anyag harmadik csoportját az általános családtörténeti és genealógiai művek jelentették (Nagy Iván, Palatínus József, Wertner Mór és a többiek művei). A levéltári és könyvtári források mellett a családi hagyományozás útján fennmaradt emlékekre, valamint - a Kisfaludy Móric honvéd alezredes életével foglalkozó résznél - dr. Bona Gábor hadtörténész előadására támaszkodtunk. A kiegészítő mellékletek közül külön kell szólni a Kisfaludy család leszármazási tábláiról, melyet a Nagy Imre által a család részére készített táblák kiegészítésével készítettünk el. A szövegben alsó indexben található számok a családfán való elhelyezkedést jelzik, ahol a nevek 1-től folyamatosan számozva szerepelnek, a kronologikusság lehetőség szerinti megőrzésével. Ezt a jelölési módot azért választottuk, mert az általunk használt leszármazási táblákban több száz név (egyes közkedvelt keresztnevekből is tucatnyi) szerepel, így könnyebbnek véltük a sorszám utáni keresést úgy, hogy a táblákra tekintve gyorsan megtalálható az adott név hozzávetőleges elhelyezkedése. (A felső indexben szereplő számok a lábjegyzeteket jelölik.) Az átfogó birtoktérképek - középkori birtokviszonyokra vonatkozó precíz topográfiai anyag híján - csupán hozzávetőleges pontosságúak, ám talán így is kellő képet nyújtanak a családi birtokállomány változásairól. Reméljük, hogy ez a munka nemcsak a család ma élő tagjai, hanem a történelem iránt érdeklődők számára is érdekes olvasnivaló lesz. A múlt ismerete ugyanis olyan tudás, amely biztos pontot jelenthet a következő nemzedékeknek jövőjük megélésében.