Kisfaludy László: A kisfaludy Kisfaludy család története (Régi magyar családok 2. Debrecen, 2004)

Alispánok és várkapitányok Mohácstól a Rákóczi-szabadságharcig

után fizesse ki az egy forintot és az ingóságok összértéke hatvanad részének felét kitevő hadisegélyt.

211 A család azonban nem az ő, hanem Kisfaludy Mihály

62 ágán élt tovább, utóbbi hét gyermeke révén. Közülük Pál a legérdekesebb számunkra, akinek felesége Hahóti Krisztina volt, és akiről Sopron vármegye alispánjaként beszélnek forrásaink. 1543 és 1560 között ő volt Kisfalud egyedüli földesura.

212 A pozsonyi kamara 1550 húsvétja után kelt jelentéséből tudjuk, hogy jelen volt egy Nagy Balázs nevű ember halálra ítélésekor, akit Radochy Mihály és fia, Gyárfás vádja kényszerített a bíróság elé.

213 Pál

75 és unokaöccse, Benedek^ volt a szereplője azon 1555-ben kelt oklevélnek, amely szerint a vasvári káptalan előtt egy ciráki nemesember elzálogosította Cirák falubeli birtokrészét az említett két Kisfaludynak.

214 Ugyanezen Benedek^ írta azt a levelet 1552. augusztus 7-én, amelyben felszólította a soproni városbírót, hogy miután a város részéről őt felfogadták a király hadába, küldjék el számára a megígért pénzt és a hat kopját. A levél érdekességét fokozza ékes magyar nyelvezete, amelynek igazolására álljon most itt egy rövid idézet: „...Kegyelmeteket azonis kérem mint uraimat, hogy az hat kopját ettől az én emberemtől küldje meg kegyelmetek, az kit kegyelmetek adott. Kérem kegyelmetek, hogy az pénzt ne késlelje kegyelmetek. .. küldje meg keddre délre, mert én addig nem indulhatok, míg az pénz nem leszen, mert az ki pénzt adott kegyelmetek, azt kiosztottam és szerszámot vettem vele..."

215 A családi jószágokról 1549-ből származik részletesebb értesülésünk az ezévi birtokösszeírások jóvoltából. Kisfaludy Pál

75 alispán három vármegyében rendelkezett kisebb-nagyobb jószágokkal. A Vas vármegyei Lak településen 15 jobbágyporta, 12 zsellér, öt újonnan létesített jobbágytelek, két allodiális telek, valamint egy szolga, egy iparos és egy, az adófizetés Baranyai Helytörténetírás 1974-75., szerk.: Szita László, Pécs, 1976., 63-65.

pp. TIT /t Osi Sopronmegyei nemzetségek, szerk.: Horváth László, az I—

III. részt írta: Soós Imre, Sopron, 1940., 199.

p., Győr-Moson-Sopron megye települései 117.p. 213 Magyar Nyelv XLVI. évf., szerk.: Pais Dezső, Budapest, 1950., 387.p. 214 MOL P 430/2. cs., 1555/4., Győr-Moson-Sopron megye települése: 32.p. 215 ... « Dr. Vitéz Házi Jenő: XVI. századi magyar nyelvű oklevelek Sopron szabad királyi város levéltárából, Sopron, 1928., l.p., Sopron Oki. tár II. 627.p.