Kisfaludy László: A kisfaludy Kisfaludy család története (Régi magyar családok 2. Debrecen, 2004)

A Kisfaludyak ősei: a Csákok

Csákberény VESZPRÉM M. O VESZPRÉM Tabajd • Lovasberény [ér • Celun O FEHÉRVÁR gyében, 16 jobbágycsaláddal.

33 A felsoroltakon kívül tudomásunk van arról is, hogy 1198-ra már birtokában volt a Pethlend nevű föld is.

34 Ugrin

2 - mint arra már korábban utaltunk - érseki méltósága elnyerése után néhány hónappal, 1204-ben meghalt, és így birtokai további gyarapítása utódaira maradt.

33 Mielőtt továbbfűznénk a nemzetség történetének szálait, az eddigiekben felsorolt birtokok ismeretében célszerű meghatározni, hol is feküdt a Csákok ősi szállásterülete, és mely vidékekre összpontosultak elsősorban birtokszerzéseik. A kérdés megoldásával foglalkozó Kristó Gyula a Csák-nemzetséget megvizsgálva három ágat talált, amelyeknek ismerjük részletes birtoklistáját. A Kisfaludyak 1231. évi, a Dudaryak 1302. évi és a leghíresebb, a trencséninek nevezett ág 1326. évi birtokainak összevetésekor két olyanra leltünk, amely mind a három ág esetében szerepelt a birtokok között: Csákvárra és Kér re. Hasonló indokkal ide sorolhatjuk azokat a földeket, amelyek legalább két ágnál felbukkantak, azaz Tabajdot, Vaját, Orondot, Várnát, Csákberényt és Celunt.

36 Ha ezeket térképre visszük, a birtokok 1. térkép Ősi Csák-birtokok MOL DL 61124, Karácsonyi 331.

p., ill. Hazai Okmánytár - a továbbiakban - H.O. - V. kötet, szerk: Nagy Imre, Ipolyi Arnold, Véghely Dezső, Győr, 1873., 4.p. - „villám Santo ad Bodoht iuxta cruciferos" H.O. I. kötet, szerk.: Nagy Imre, Véghely Dezső, Páúr Iván, Ráth Károly, Győr, 1865., 18.p. Karácsonyi 331.p. Kristó 22.p.