Kisfaludy László: A kisfaludy Kisfaludy család története (Régi magyar családok 2. Debrecen, 2004)

A Kisfaludy család sorsa a kiegyezéstől napjainkig

Szabó II. László vezérőrnagyot többször is megkeresték a kapcso­latot kereső lengyelek, elsősorban Józef Kryczkowski százados, az egyik ellenálló csoport vezető­je. Visszaemlékezéseiben azt írja, hogy leveleit egy magyar ezredes­nek küldte, akin keresztül a segély­kérések eljutottak a hadosztályve­zetésig. 528 Annyi tehát valószínű, hogy Kisfaludy Károly 391 ezrede és a többi magyar alakulat a felkelők információs vonalainak biztosítá­sával, kötszerrel, sőt szűkös lehető­ségeikhez mérten talán lőszerrel is támogatta a felkelőket. Miután az 5. hadosztály parancsnokát, Szabó II Lászlót hazarendelték, rangidős ez­redesként Kisfaludy Károly 39] vitte el a csehszlovákiai Zlinbe, a kijelölt 54. kép Kisfaludy Károly m. kir. honvéd állomáshelyre a hadosztályt. A vi- ezredes egyenruhában lágháború végén, 1945 májusában itt esett amerikai fogságba, Fran­ciaországba vitték, majd 1946 májusában kiszabadult. A világháború alatt számos kitüntetést elnyert, köztük a Magyar Katonai Érdemrend lovagkeresztjét, a Tisztikeresztet, valamint a német Vaskereszt második fokozatát. Érdekes, hogy 1945 után névleg megmaradt a hadsereg kötelé­kében mint tartalékos ezredes. Nemesi származása, katonai pályája miatt - mint megannyi más, a nyilasokat és a háború kegyetlenkedéseit elítélő, kiváló magyar embert - 1946-ban igazságtalanul „B"-listázták, és kitűnő felkészültségű, harcedzett katonatisztként a sümegi bazaltbányában, az ajkai téglagyárban és a csabrendeki háziipari szövetkezetnél fizikai mun­kásként próbálta biztosítani a megélhetést. Godó Ágnes: Magyar-lengyel kapcsolatok a második világháborúban, Zrínyi-Kossuth, Budapest, 1976.,249-256.pp.

Next

/
Oldalképek
Tartalom