Kisfaludy László: A kisfaludy Kisfaludy család története (Régi magyar családok 2. Debrecen, 2004)
Karddal és tollal a haza szolgálatában
amelyek törlesztése a gyermektelen költő testvéreire és azok utódaira maradt. 1836-ból ismerjük saját kimutatását az adósságokról, eszerint 50 424 forint tartozása és 12 000 forint kintlevősége volt. 472 A zalai közéletbe először 1803-ban kapcsolódott be mint táblabíró, és 1807-től egyre gyakrabban jelent meg a vármegyei közgyűléseken. 1807-ben a megtartott hét közgyűlésből négyen, 1808-ban pedig mind a hat közgyűlésen ott volt, ám ez az aktivitás később csökkent, olyannyira, hogy 1834-ben egyetlen gyűlésen sem jelent meg. 473 Részt vett viszont az 1809-es nemesi felkelésben, méghozzá a nádor hadsegédeként. Hogy ilyen pozícióba került, nem véletlen. Alighogy a magyar rendek megszavazták az insurrectiós törvényt, levelet intézett a nádorhoz, hogy kész beállni a seregbe. 1808. december 2-án a nádor hadsegédét, gróf Beckerst kérte, hogy a nádor mellé kerülhessen. A válaszlevélben erre ígéretet is kapott, és egyúttal felkérték egy lelkesítő röpirat megalkotására is. A fogalmazvány 1809 februárjára készült el, és saját pénzén nyomtatta ki a budai egyetemi nyomdában. Április 17-én kapta meg őrnagyi kinevezését, és a hírt, hogy a röpiratnak felsőbb körökben igen nagy sikere van. 474 Budai tartózkodása után, április végén Zalaegerszegen, majd Keszthelyen és Tapolcán tartózkodott, itt folyt ugyanis a nemesi felkelő hadak szervezése. Május 17-én Győrben járt, majd megtekintette a komáromi vár erődítési munkálatait május 21-én. Május végén csatlakozott a nádor vezérkarához, ahonnan Győrbe indultak. A győri csatában a rosszul felszerelt és gyengén vezetett nemesi hadak súlyos vereséget szenvedtek Napóleon csapataitól, ám az ütközetről semmi bővebbet nem írt haza, csak hogy „tüzes csata volt". Ezt követően egyre gyakrabban üzent az otthoniaknak, hogy menjenek el egy időre Sümegről, ahová a francia hadak bizonyosan be fognak jutni (egyébként be is jutottak, ám az elkeseredett helybéliek július 15-én kiverték a Sümeget megszálló francia egységet a városból). Közben őrnagyi rangját megtartva hadsegéd lett. Feladatkörét MOLP 431/4. cs. Degré 343-344. pp. Praznovszky Mihály: Két szerető szív a háborúban - in: Múzeumi füzetek 1. Kisfaludy Sándor - a továbbiakban: Praznovszky, Sümeg, 1994., 25.p.
