Kisfaludy László: A kisfaludy Kisfaludy család története (Régi magyar családok 2. Debrecen, 2004)
Kisfaludyak Rákóczi seregében: a család 18. századi történetének kiemelkedő alakjai
egy 1759-es esetet, ekkor Takács István és neje, Kalmár Juliska részére adott zálogba két hold földet Lak határában 30 forint zálogösszegért. 438 A sort szinte a végtelenségig folytathatnánk, ám ennyiből is világosan látszik, hogy a korábbi időkben tapasztalható jelenség, a birtokgyarapítás helyett a jószágok készpénzre váltása lett a megszokott, elősegítve az elszegényedést. Ahogy mondani szokták, szegény embert még az ág is húzza: 1760 februárjában Kisfaludy Mózes 170 (a kuruc György 14] fia) özvegye, Bíró Rózsa kényszerült - bár ártatlanul - a törvényszék elé. Történt ugyanis, hogy Hajas Tamás l64 , Kisfaludy Mária 137 első házasságából született gyermeke a csánigi malomban kérdőre vonta a Kisfaludyak molnárját, hogy vajon miért nem őrlik a búzáját, miért tartogatják a szitálón? Erre a molnárné azt felelte, hogy Welligront hadnagy úr bezárta a malmot és elvitte a kulcsát. Hajas Tamás 164 erre feldúlva távozott, és elment Bíró Rózsa laki kúriájába, ahol összeakadt a hadnaggyal. Sértegetni kezdte őt, majd a katonatiszt nyakon csapta és összeverekedtek. A szomszédok tanúvallomása szerint Kisfaludyné segítségért kiáltott, és ezt meghallva ért a helyszínre Németh Pál, aki lefogta az időközben felülkerekedni látszó, a hadnagyot a hajánál fogva tartó Hajast 164 . 439 A komikus eset végül komolyabb büntetés nélkül ért véget, ám az a tény, hogy ehhez hasonló apró-cseprő ügyek töltötték ki a Kisfaludy család mindennapjait, jól jelzik azt a negatív tendenciát, amely a 18. század derekát jellemezte. A közéleti szerepvállalás szinte teljes hiánya mellett egyre égetőbb problémát okozott a birtokok további aprózódása, melynek fontos állomása 1761. Ebben az esztendőben a família idősebb ágának tagjai, László gyermekei összegyűltek, hogy atyjuk Vas, Zala, Győr és Veszprém vármegyei birtokait felosszák egymás között. Az atyai ház - régi jogszokás szerint - a legkisebb fiút, azaz Mihályt 190 illette meg, aki testvérei „megértő hozzáállásáért" 20 forintot fizetett mindegyiküknek. Terézia 191 és férje, Árossy József kezébe került egy házhely Szemerén, a felpéczi kúria a hozzá tartozó két szántóval és réttel, ugyanitt egy belső telek, amelyen a „pálinkás zsidó" lakott, egy házhely és egy rét Kispéczen, valamint Gyömörőn egy teljes jobbágytelek (réttel, erdőhasználati joggal stb.), Csikvándon pedig két féltelek és egy negyedtelek. Nagyjából ugyanennyi 438 MOLP 430/1 l.cs., 1759/2. 439 MOL P 430/11. cs., 1760/1.
