Pozsonyi József: A semsei Semsey család története (Régi magyar családok 1. Debrecen, 2002.)

Az ősök, a család felvirágzása a középkorban

siklói Andrássy Klára volt, akinek apja, Andrássy Zsigmond és apjának egyik fiútestvére, István

2 voltak a település korábbi földesurai

3

. Két évszázaddal később - 1998. május 18-án - a balmazújvárosi helytörténeti múzeum a múzeumi világnapon tartott keresztelőn a Semsey család egyik tagjának, a tudós mineralógus és mecénás Semsey Andornak nevét vette fel. Az ősök, a család felvirágzása a középkorban A semsei Semsey család története a tatárjárás utáni évektől kezdve napjainkig, a 21. század elejéig szorosan összefonódik Magyarország történetével. Annak ellenére, hogy a Semsey család egyike a legrégebbi eredetű nemes családoknak, s számtalan kiemelkedő személyiséget adott a hazának - Semsey Andor kivételével -, a történelmi irodalom ez ideig csak rövid utalásokkal, egy-két mondattal emlékezett meg néhány családtagról vagy részvételükről fontos történelmi eseményekben. A magyar tudomány és kultúra egyik legnagyobb mecénását, Semsey Andort is többnyire nekrológokból

4

, újságcikkekből

5 és lexikonokból lehet megismerni, pedig életének és tevékenységének méltatására önálló kötet kívánkozik. E mű adatok hiányában néha vázlatosan, forrásbőség esetén pedig részletesen mutatja be a hét és fél évszázada virágzó semsei Semsey család történetét. A ma is négy földrészen, az eddigi információk szerint hét országban, több ágon virágzó Semsey nemzetség első ismert őse Richter Frank von Meißen

(1) 6

, aki a 13. század második felében, egyes 2. A harmadik Andrássy fiú, György, Békés vármegyében volt birtokos és mindhárman fiú utód nélkül haltak el. 3. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár kéziratos térképei: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár (a továbbiakban HBML) HBML I/d. Szabolcs megye térképei 1748-1940 SzmT 8. - „Delincatio Possessionis B. Újváros ..." Gasszner Lőrinc 1785-ös térképe; SzmT 10. - „Mappa oppidi B. Újváros ..." ifjú Kovács György térképe 1786-ból 4. Ilosvay Lajos: Dr. Semsey Andor t. tag emlékezete (A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek.) (Budapest, 1925). 5. Népszabadság 1983. dec. 17. sz. 11.; Élet és Tudomány XII. évf. 20. sz. 1957. máj. 19.611-614. 6. Családfa 1828-ból - eredetije Semsey Tamás tulajdonában, Argentínában - Villa Gesell-ben, másolata a balmazújvárosi múzeumban ltsz.: BUM 97.3.1.; Siebmacher: Grosses und allgemeines Wappenbuch der Adel von Ungarn (Nürnberg, 1893). 575-576.