Pozsonyi József: A semsei Semsey család története (Régi magyar családok 1. Debrecen, 2002.)

Dr. Semsey Andor, a mineralógus mecénás

17. kép. Semsey Andor díszdoktori oklevele a Kolozsvári Egyetemtől (MOL P597 18.cs. 16. tétel; színes fényképmásolat a Semsey Andor Múzeum állandó kiállításában.) az Akadémiának, a Nemzed Múzeumnak és iskoláknak, mint az egész Széchenyi család- amit nem az utóbbiak kisebbítésére, hanem az ő javára említünk...

52

. A kortárs Ilosvay Lajos akadémikus úgy fogalmazott, hogy a Maecenas értelme kevesebb, mint amennyi Semseyt megilleti. A Maecenas az írót, a művészt, a tudóst pártfogolja, akik díszei lehetnek a nemzetnek is, Semsey mindig a nagy egységet, a nemzetet látta maga előtt. Semsey Andor maga is foglakozott a tudománnyal, elsősorban a mineralógia érdekelte. A Földtani Intézetnek kőzeteket gyűjtött a Gerecse hegyen (1883-ban) és a Veszprém megyei Cserge liász- és doggerkori rétegeiben, az 1890-es években. Megjelent szaktudományi munkái: Szilágysomlyói harmadkori kövületek (Földtani Közlöny, 1877), A Magyar Nemzeti Múzeum meteoritgyűjteménye (Budapest, 1886, németül is), Spanyolországi utamról (Budapesti Szemle, 1888), A Magyar Nemzeti Múzeum átalakí52. Lázár István: Krenner és Semsey. Rakéta Regényújság XIV. évf. 32. sz. 1987. aug. 11. 32.