Pozsonyi József: A semsei Semsey család története (Régi magyar családok 1. Debrecen, 2002.)

Az emigráció évei

háború alatt és után jelentős hasznára voltak a magyar emigrációnak. Gyermekeit francia-spanyol gimnáziumban taníttatta. Az emigráció évei A második világháború végén a követséget átadta a svédeknek, és egy kis házat bérelt gyermekei iskolája közelében, ahol az iskolások ebédeltetésével és felesleges szobái kiadásával tartotta fenn családját. Egy élelmiszerelosztó üzem beindításával csődbe ment, és átköltözött DélChilébe, majd Santiagóba. Itt létrehozott egy halfeldolgozó üzemet. Ez viszonylag gazdaságos tevékenységnek bizonyult. Észak-Chile Arica nevű szabadkikötője közelében földet vásárolt az óceán partján azzal a céllal, hogy vállalkozása bővítésére halfagyasztó üzemet építsen, de a helybeli gazdasági és politikai intrikák miatt csődbe ment, és fia esküvőjére hazaköltözött. Ekkor egy kis bérlakásban lakott feleségével, de rövid idő elteltével az Atlanti-óceán partján egy kis üdülőfaluban telepedett le, ahol 1951 óta sógora, Károlyi István és családja is élt. Itt látogatta meg, és egy hétig Semsey Andor vendégszeretetét is élvezte Ignácz Rózsa, az „Argentína viharszünetben" című könyv írója. Semsey Andor az argentin emigrációból is figyelemmel kísérte a magyarországi eseményeket. A szerző látogatásakor éppen Veres Péter Szülőhazám Hortobágy mellyéke című könyvét olvasta. Ignácz Rózsa írását idézve: Semsey Andor balmazújvárosi földesúr korában ritkán járt odahaza; Veres Pétert, aki a 30-as években pályamunkás korában már íróként működött, 38 kép A Se

msey grófi család Villa Gesell-i otthonukban: publikált, hírből sem állnak balról jobbra Stephanie Mayser, Semsey András, ismerte. Tengerentúli Se

^y^

a

^ ülnek Széchényi Gabriella és Semsey Tamás ° unokáikkal, Julianna gyermekeivel