Janó Ákos: Hortobágy pusztáról fú a szél... Tanulmányok az alföldi pásztorkodás köréből (Hortobágy, Kiskunság) / A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 62. (Debrecen, 2011)
II. ÁLLATTARTÁS, PÁSZTORÉLET A SZANKI ÉS MÓRICGÁTI PÜSZTÁN - Betyárok
„Rokolya Bálint magaviselete gyanús s elfajult, tudomásunkkal büntetve nem volt, de általunk, mint rossz szándékú, az apai háztól is elűzött csavargónak ismertetik." 75 „Förgeteg Ferenc erkölcsi magaviselete veszélyes, a közbátorságot és vagyonbiztonságot fenyegető magaviseletet tanúsított. Birkák tolvajlása miatt félegyházi kir. Járásbíróságnál 1888. évben vizsgálati fogságot, évekkel ezelőtt állítólag tolvajlása miatt Szegeden 1,5 évi rabságot töltött." 7 6 A képviselőtestület az 1890-es években behozott ebadó rendeletet bírálva ezeket mondja: „A szabályrendelet... megfeledkezni látszik azon községek specziális helyzetének figyelembe vételéről, mely községeket, mint Szánk községet is (150. 000) hold beépítettlen puszta s erdő területek környezik, hol a vagyoni közbiztonságot leginkább veszélyeztető nyájpásztorok százával laknak, s hogy a tanyasi s pusztai birtokosok a gyakori tolvajlásoktól védekezhessenek, kénytelenek nem egy vagy két, hanem 5-6 darab jó kutyát tartani, mert bizonyos az, s tapasztalásból állíthatjuk, hogy a mely tanyán jó házőrző ebek tartatnak, ott a tolvajlások alig fordulnak elő. Mezei gazdák, tanyasi, pusztai birtokosok és nyájpásztorok 3-4 kutya tartása nélkül a tolvajlások ellen éppen nem védekezhetnek, magános kutya pedig a tanyában vagy nyájaknál meg sem marad, hanem elkóborol, többnyire pedig ellustul, megszelídül s a célra használhatatlanná válik." Kéri a képviselőtestület, hogy a pusztákon tartott kutyákat mentesítsék az ebadó alól. Ilyen kérés más helységekből is érkezett, emiatt a pusztákon nyájpásztoroknál tartott kutyákat a rendelet alól kivonták. 7 7 A közállapotok leghitelesebb és szinte teljes képét találjuk az alábbi jegyzőkönyvi részletben: „Községi jegyző előterjeszti, hogy a 25. 000 katasztrális hold földdel bíró Szánk község és puszta Móricgát területén a közrendészet, közbátorlét és vagyonbiztonság a közbirtokok felosztása folytán ide települt többnyire pásztornép és már kétes jellemű és rovott előéletű egyének által fenyegetve és veszélyeztetve van. E község tekintetbe véve azon körülményt, hogy határai Harkakötöny, Tázlár, Bócsa, Bugacz - Monostor mérföldekre terjedő puszták környezik, majdnem biztos menedékhelyet nyújt a tolvajoknak. Tolvajbandákat senki sem háborgatja, mert a fejlődés stádiumában álló Szánk község gyenge anyagi helyzeténél fogva semmi féle közbiztonsági szervezettel nem bír. A csendőrségi állomások beosztása a községre nézve felette hátrányos, úgy, hogy a csendőrség az igényelt ellenőrzési szolgálatot sem teljesítheti, mert Szánk község a biztos járt úttal sem rendelkező, távol és félreeső és idegen járás területén fekvő Tázlár 75 Szánk, tanácsjegyzőkönyv, 1891. szept. 3. 76 Szánk, tanács jegyzőkönycv, 1892. július 15. 77 Szánk, közgyűlési jegyzőkönyv, 1893. május 24. 4 182 *
