Janó Ákos: Hortobágy pusztáról fú a szél... Tanulmányok az alföldi pásztorkodás köréből (Hortobágy, Kiskunság) / A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 62. (Debrecen, 2011)

II. ÁLLATTARTÁS, PÁSZTORÉLET A SZANKI ÉS MÓRICGÁTI PÜSZTÁN - Betyárok

társát és együtt indultak a tolvajok üldözésére. A kecskeméti erdőben érték utói, s az ott táborozó vásárosok segítségével fogták el őket. A nagygazdák között sok volt az orgazda, mert kénytelenek voltak a betyárkodók által odahajtott jószágnak helyet adni, vagy azokat fél áron átvenni, nehogy a magu­két dézsmálják meg a betyárok. Azok több ellenszegülő gazdát megraboltak, vagy ta­nyájukat felégették. A nép nem ítélte el az orgazdákat, inkább irigykedtek rájuk, mert azok többnyire meggazdagodtak. Bezerési Antal környékbeli úrhoz is bementek egy este, éppen Szilveszter előtt a betyárok, s 150 forintot követeltek tőle. Az uraság megvendégelte őket, majd amikor a pénzt is átadta, így szólt: - Fiaim, minden Szilveszter estéjén meglátogathattok, meg­kapjátok a 150 forintot tőlem! Nem is bántották javait soha a betyárok. Kétes erkölcsű pásztorok ráadták magukat a gazdák megsarcolására. A tehetőseb­beket meglátogatták, s enni-innivalót koldultak tőlük. A gazdák adakoztak, mivel tud­ták, hogy ezek keze messzire elér, s nehogy a betyárok bosszúja érje őket. A gazdák zsarolásából élőket csamangóknak mondták. A betyárkodó emberek közül Ráday sokat befogott a szegedi várba. Akadtak közöt­tük orgazdák, akik egymást adták ki a vallatások során. Módszerük volt Rádayéknak, hogy a befogottakat étellel jóltartották, de inni nem adtak nekik, míg a gyötrő szom­júságtól vallani nem kezdtek. Már Ráday alatt érezhető volt, hogy a betyárkodás szűnni kezdett, de a puszták benépesülésének, a falu kialakulásának, a közigazgatás kiépülé­sének is szerepe volt abban, hogy a közrend és közbiztonság végre megerősödni lát­szott a pusztákon. Az új község elöljárósága és tanácsjegyzőkönyvei már nemcsak a pusztai alakok garázdálkodásairól, hanem ezek megfékezéséről is hírt adnak. „1855. évben Lacháza város pusztáján Móricgátján eddig a lakosokra kellő rendőri felügyelet nem fordíttatván, ott sok minden neműen összevándorlott jövevények létez­nek. .. A pusztán folyvást szaporodnak a hír nélkül megtelepedő lakosok: elrendelték, hogy a telepedni akarók Elöljáróságtól engedélyt kérni kötelesek" 7 2 „Lajos József községünkben bír 13 hold 66 négyszögöl földdel, lak és mellék épü­letekkel, melynek hozzávetőleges becsértéke 1. 500 ft. Nevezett általunk, mint folyton perlekedő, szomszédjaival torzsalkodó egyénnek ismertetik. Alaptalan vádaskodás mi­att már két ízben volt a vármegye törvényhatósága által vizsgálati költségek megtérí­tésében jogerős határozattal marasztalva". 7 3 „Horváth Tömlő Imre e községbeli illetőségű juhásznak semmiféle vagyona nin­csen. Általa bírt 2 láncz szőlő és lakóház kiskorú gyermeke tulajdonát képezi: Nevezett általunk gyanús egyénnek ismertetik, ki már tolvajlás miatt büntetve is volt." 7 4 72 Ref. Egyházi iratok, Szánk. 73 Szánk, tanácsjegyzőkönyv, 1891. ápr. 15. 74 Szánk, tanácsjegyzőkönyv, 1891. ápr. 17. 4 181 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom