Zlinszkyné Sternegg Mária: Ládás asztaltól a gömbasztalig (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 60. Debrecen, 2008)
XIII. Újabb mesterremek váltás. Az íróalmárium
Időben az első rajzon, Nagy István 1780-ban készített, már említett rajzán, az oromzatban egy kis fiók vagy rátét van. írószekrénye még késő barokk, rokokó stílusú, és a „tabernákulumos" változatot mutatja. Nagy István még a barokk hullámvonalait használja, a fiókoknak megmozgatott homlokzata van. A faragott patás láb még rokokó maradvány. Nagyon gondosan rajzolta meg a furnérelhelyezés szálirányát, a lendületes szalagberakást és az oromzat rokokóízlésű faragványait. A következő két rajzon - Zetz Mihály 1790, Bíró György 1791 -, különösen Zetz Mihályén, - a XVI. Lajos stílus markánsan jelentkezik. A faragott lábak és a felső rész díszítményei: csepp, fogrovat, gyöngysor, füzér, rozetta és a párkányzatra helyezett, „vázát" helyettesítő, egyszerű, esztergályozott dísz. A közép- és alsó szekrényrész csatlakozásánál geometrizált voluta látható. Bíró és Zetz rajzán a függőleges metszeten kívül megjelenik a bútor oldalnézete is. Varga Sámuel 1801-ben készített remekrajzán ábrázolt ún. tabernákulumos írószekrény még a barokkos hagyományokhoz nyúl vissza. A rajz érdekessége, hogy azon mellékmunkaként egy játékdoboz, az „ostábla" is szerepel. Kovács József 1795. szeptember 25-én készítette el remekrajzát, miután hazatért többéves vándorlásából, amelynek évei 1787 és 1795 közé estek. Kovács József három dobozelemből összeépített, ún. tabernákulumos, tehát közép-európai jellegű írószekrényt rajzolt klasszicizáló késő barokk ízlésben. A finoman faragott lábakra helyezett háromfiókos komódon egy keskenyebb, lehajtható írólapos középelem van, melynek homorúan ívelő két-két kis fiókját geometrizált voluta határolja. A felső részben, amely keskenyebb az alatta lévőnél, ajtóval záródó fülke körül kis fiókok csoportosulnak. Az ívelő felsőpárkányt voluták díszítik, a kiemelkedő oromzatot rátét. A fiók homloklapokon ki van jelölve a intarzia helye: hosszúkás négyszögletes mezőket alkotó keretelések, hangsúlyozott sarkokkal. A remekrajzból kivehető, hogy a komódfiókok homlokzatának középső szakasza kiugró, ennek térhatását Kovács József fokozni kívánta azzal, hogy az oldalmezők szalagberakásos keretelései lezárás nélkül futnak a középmezők alá. Kovács József remekét hat hónap alatt készítette el és azt 1796. március 14-én mutatta be a céhnek. Véleményem szerint az ő műve ismerhető fel a debreceni Déri Múzeum tulajdonában lévő, az álmosdi Fráter család otthonából származó írószekrényben. (45. kép) A bútor első tulajdonosa a Nagyszalontán élő Ercsey család volt. E család egyik nőtagja, Ercsey Rozália férjezett Fráter Emiiné fia Fráter György, akinek özvegye a szép írószekrényt a Déri Múzeumnak eladta, s a tulajdonosokra vonatkozó adatokat közölte. 67 Az írószekrény korpusza a kivitelezés során a rajzhoz képest alig módosult (csak a lábaknál, és hiányzik a szekrényrészek csatlakozásánál a geometrizált voluta). A remekrajz azonban nem sejtteti a bútor magas színtű, igen gazdag intarzia díszét. Az írószekrénynek csaknem egész felületét változatos kora klasszicista ornamensek borítják: pálcika-gyöngysor, cseppek, négyzetbefoglalt kör, rozetta, rovátkák és egyetlen helyen, az oromzat rátétjében a rokokó kagyló. A nagyobb felületeket, az írólapot és a komódrész oldalait, két különböző megfogalmazásban a térbeliséget érzékeltető rácsminta borítja, a találkozási pontokra helyezett kis hasábok a térhatást fokozzák. (Ezt a díszítményt megtaláljuk az alább tárgyalandó virágos írókomódokon és más 18. századvégi debreceni bútorokon is.) A korabeli, XVI. Lajos stílusú, szalagcsokros kulcslyukpajzsok és vázás-füzéres húzók növelik az írószekrény szépségét. Debrecen, Déri Múzeum, Itsz. X. 77. 270. 1.
