Zlinszkyné Sternegg Mária: Ládás asztaltól a gömbasztalig (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 60. Debrecen, 2008)

X. Az utolsó almáriumok

Alátámasztotta ez Szabolcsi többször is hangoztatott állítását, hogy a nyugati stílushatások magyar bútorokon többnyire e mintalapok közvetítésével jelentek meg. A virágfüzérre függesztett egyre kisebbedő koszorúk sora Lalonde, Deuxième Cahier de Meubles et d'Ébenisteries B. betűjelű 6. lapján, egy sarokszekrény két ajtaján jelenik meg. Ugyancsak megjelenik a Troisième Cahier de Meubles et d'Ébenisteries C. betűjelű 4. lapján, egy szekrény ajtajának felső betétjében. Kétségtelen, hogy a Bónis-féle szekrény ornamentikája és a Lalonde mintalap között az egyezés egyértelmű. A feltűnő egyezés ellenére úgy tűnik, a kölcsönhatás e mintalapok hazánkba jutott példányai és Bónis remekdarabja közt az időbeli eltolódás miatt még sem biztos. Bónis rajzát 1791 decemberében mutatta be. Lalonde mintarajzának megjelenési évét 1790-1792 közé teszik és győri megjelenése is legkorábban 1790-1792-re tehető. Ezért éppen a tagadhatatlanul korai és letagadhatatlanul francia hatás okát másutt, a legényvándorlásban is kereshetjük. Érdekes ebből a szempontból az a bútortulajdonosok családjából származó, több nemzedéken át fennmaradt - bár kellő óvatossággal kezelendő - elbeszélés, hogy a mai örökösök őse egy asztaloslegényt, aki nagyon tehetséges volt, intarziás szekrényük későbbi mesterét, franciaországi, párizsi tanulmányokhoz segítette anyagi támogatásával. A hagyományt elfogadva, azt is feltételezhetjük, hogy Bónis a forrásnál tanulmányozhatta a francia koraklasszicista ornamentikát, akár Lalonde mintalapjait is. i Bónis János, (aki 1781-ben szabadult az inas sorból), 1791. december 14-én mutatta be remekrajzát. A céhiratokból kitűnik, hogy látómesterei Bárányi György és Nagy István asztalosmesterek voltak. Remekét csak három év elmúltával készítette el, s azt 1794. november 24-én mutatta be. Ez az egyedülállón érdekes és szép bútor fennmaradt, és szerepelt 1931-ben Erdély régi művészeti emlékeinek kiállításán, Budapesten, az Iparművészeti Múzeumban. (35. kép) A kiállítást a Művészeti Múzeumok Baráti Egyesülete rendezte részben magángyűjtők tárgyaiból.