Zlinszkyné Sternegg Mária: Ládás asztaltól a gömbasztalig (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 60. Debrecen, 2008)

VIII. A debreceni almárium

A 18. század első feléből való a frankfurti Történeti Múzeum azon ruhásszekrénye

50

,amely a klasszikus frankfurti hullámos szekrényt testesíti meg: a szekrény alépítményből áll, amelynek mély, ládaszerű belső terében olykor egy vagy két fiók helyezkedik el, de sok esetben nincs fiók ebben a szakaszban. A szekrény fő jellegzetessége a hajlítások és görbítések rendszere. (25. kép) A bécsi Iparművészeti Múzeum gyűjteményében lévő frankfurti szekrény (26. kép) is a debreceni almáriumokkal mutat hasonlóságot. E szekrényt a pilaszterfők rokokó faragványai miatt 1760 körüli időre datálják.

51 Mégis, a frankfurti szekrényekkel szemben a debreceni rajzokon következetesen végigvonuló eltérés, hogy a debreceni almáriumok oldaléle és párkánysarka lemetszett, míg a frankfurtiaké sarkos. A debreceni almáriumos rajzok most vizsgált csoportjában komoly eltérés nincs az ábrázolt szekrények között, és a remekelés e fődarabjának hagyományos járuléka továbbra is az „egysinges" láda vagy egy játékdoboz, az ostábla. Tizenegy rajzon szerepel a kisláda és három rajzon látható az ostábla, amelyekről korábban szóltunk. Négy olyan almáriumrajzunk van, amelyről hiányzik a mellékmunka ábrája. 19. kép. Tibai János I. remekrajza, 1773. b0 Frankfurt am Main, Historisches Museum, Inv. Nr. X 30052. A fotóért Dr. Ludwig Dőry ny. osztályvezetőnek mondok köszönetet. DőryJansen 1989. 13. 51 Dr. Christian Witt-Dörring észrevétele, akinek a fénykép megküldéséért is köszönettel tartozom. Wien, Österreichisches Museum für angewandte Kunst, Inv. Nr. H 1487.