Zlinszkyné Sternegg Mária: Ládás asztaltól a gömbasztalig (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 60. Debrecen, 2008)

VII. A frankfurti „hullámos-szekrény”, mint előkép

VII. A frankfurti „hullámos-szekrény", mint előkép Amikor Debrecenben elfogadták mesterremeknek a kétajtós ruhásszekrényt, Európában már közel egy évszázada felváltotta ez a típus a korábbi, hatoszlopos, négyajtós, felragasztott plasztikus elemekkel díszített ún. Fassadenschrankot. A 18. századi kétajtós ruhásszekrény debreceni típusával és eredete kérdésével foglalkozva megállapíthatjuk, hogy a külföldi példákból a debreceni asztalosok a frankfurti mintát vették át, azt a változatot, amikor a nagy barokk szekrény öt lapított gömblábon nyugvó magas talapzatból, három pilaszterrel tagolt, kétajtós középső részből és előreugró, profilált, vízszintes lezáródású koszorúpárkányból áll. Mindenesetre, amikor a debreceni céh a „frankfurti hullámos szekrény" típusát remekelő darabként előírta, az ilyen szekrények már az egész délnyugat-német területen elterjedtek, sőt azon túl is eljutottak. „Datált darabok hiányában nincsen biztos támpont, mikor keletkezett az ún. frankfurti szekrény. T. H. Lunsingh-Scheurleer szerint 1686-ban választották ki ezt a szekrénytípust a frankfurti asztalosok remekéül. Bár a típus a 17. század alkotása, igazi virágkora csak a 18. század első negyede. A frankfurti ún. hullámosszekrényre általánosságban jellemző, hogy a felületeknek különböző szélességű, mélységű és magasságú domborulatok és vájatok egymásmellettisége, valamint a profilok halmozása sajátos mozgalmasságot kölcsönöz, ami főleg a fény-árnyék játékok felületi hatása által keletkezik. Ám az anyagszerűség döntő hatását a diófa furnérozás adja, vagyis a diófából akár hosszúra, akár keresztbe vágott szálas, vagy gyökérrajzolatú borítás látványossága."

45 A 18. század egész első felében a vízszintes párkányú, ún. frankfurti típusú szekrény igen kedvelt volt, az egész Rajna és Majna vidéken elterjedt, 1720-as évektől használata különösen Szászországra, Észak-Németország keleti részére és Dél-Németországra - ide tartozott Svájc, különösen Zürich - terjedt ki. Sybille Banké

46 oklevelek alapján megállapította, hogy a frankfurti asztalosok évente több száz ilyen szekrényt exportáltak, egészen Hollandiáig. Tudjuk, hogy a 18. században augsburgi mintalap-metszők, mint pl. Franz Xaver Habermann és I. G. König is, „hullámos szekrényeket" terveztek, s mintalapjaikat azután az augsburgi kiadó, Hertel terjesztette.

47 A közvetlen stiláris kapcsolat vizsgálata - mely a debreceni 18. század utolsó harmadában készült és a pompás frankfurti, ún. hullámos szekrények között, a debreceni remekrajzok tanúsága szerint fennáll, - további kutatást igényel. 45 KREISEL 1968. 242 46 BANKÉ 1973. 47 KREISEL 1968. 243.