Zlinszkyné Sternegg Mária: Ládás asztaltól a gömbasztalig (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 60. Debrecen, 2008)

Függelék - II. Adattár

Ezen munkára vettem fel hatvan Rhforintot. (A mester piros pecsétje) Zetz Mihálj Asztalos Mester A fent írt 300 Rh F Summát Nagy Gáspár uramtól a fel adott 60 Ft-tal együtt ki fizettem Sig Kardszag d. 30. Septembr. 1797. Zetz Mihálj Asztalos Mester" Az Ekklésia iratai közt a munkák menetében eszközölt fizetéseket kigyűjtve találtam a pénztárkönyvi bizonylatok alapján (maguk a tételek a pénztárkönyvben bejegyezve). A bizonylatok szerint Zetz mester az anyagokat maga válogatta ki és fuvarozta, pl. Párádról, Váradról Karcagra, de ennek költségét térítették neki. 1797. február 25. Extractus Protokolli Cum articulis oppidi Kardszsag, Ao 1797: „A No 79. Zettz Mihály asztalos instál hogy mivel a Templom ablakrámái festés nélkül voltak alkudva, azomban jó féle firnájszos festékkel megfestette, mellyért egy nagyobb ablakról 1 Frt, az apróbabkról 45 kr bonificáltatni kéri, Ezen fent írt 25 Ft-ot Nagy Gáspár Uramnál fel vettem sig Kardszag die 25a Febr. 1797. Zetz Mihály Asztalos Mester." Szegődtetett és felszabadított inasok Oláh István 1794. június 19. (3p) Jókai Sándor 1795. január 30. (3p) Pintér János 1799. január 1. 1802. február 4. (3p) Gőz Ferenc 1802. április 20. (3p) Miskoltzi Sámuel „Kisújszállási fi" 1806. szeptember 8. (3p) Kováts János „Kisújszállási fi" 1810. május 2. 1810. május 2. (3p) Pintér Imre 1811. augusztus 12. (3p) ifj. Zetz Mihály „ZM szabadította, egyszersmind szegődtette a maga fiát" 1811. augusztus 12. 1811. augusztus 12. (3p) Bár 1796 után klasszifikációjával nem találkozunk, 1799-1811 között több inast szegődtetett és szabadított fel, 1811-ből található még adat a debreceni asztaloscéh irataiban Mihály fia szegődtetéséről és szabadításáról, mindenesetre dolgozott tehát. Remekelésének 1790-ben egyedüli tárgya a XVI. Lajos stílusban készült ún. tabernákulumos típusú írószekrény, a felső részében fiókokkal körülvett középajtós megoldással. (SZABOLCSI 1969. 99. és 102.: 11. kép; SZABOLCSI 1972. 91., 106. és 170. kép). Amint a céhiratból kitűnik, 1790. október 1-én ennek elkészítésére hat hónapot rendelt a céh. Remekével azonban csak 1791. július 9-re lett készen, de csak azáltal, hogy pár héttel korábban pénzzel felválthatta „remekjének felső részét", vagyis elengedték neki az írószekrény felső részének megcsinálását. A bútor tehát, amelyet bemutatott s amelyet remekként elfogadtak, írókomód lett. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a kisfiókos-írólapos rész szélső éleit a geometrizált volutás tag határolja, egy Debrecenben ez idő tájt gyakran előforduló ornamentum. (40. kép.) Remekének hollétét nem ismerjük. Karcagon, az ottani református templomban végzett munkái, bár valószínűleg felújítva, még fellelhetők. (40. kép) 146. Bíró György (1746-1822), ún. „böszörményi asztalos" Született: Debrecenben. Ideje: 1746. április 3. Atyja: Bíró Mihály cívis (Rel. 1786.341.). Keresztszülők: Prof. Szilágyi Sámuel, „Csapóbeli" Békési András, „Piaczbeli" Zámbó Miklós. Lakóhelye: Varga utca, 2. tized. Bíró György hosszabb vándorlás után, Hajdúböszörményben működhetett legényként, vagy filialis mesterként, így meglehetősen idős korában, 1786. június 28-án fejezte ki szándékát, hogy a debreceni asztaloscéhbe kívánja magát felvétetni, s ezért táblát járatott, (3p). 1786. július 15.: „Bíró György közénk bejövén táblajárópénzt és ugyanekkor céhbeállási summájából, melly 70 Rhft, befizetett", (3p). Ebből per keletkezett. 1786. augusztus 7-én Oroszi István, Veres Mihály és Simon György asztaloslegények pert indítottak az asztalos céhmesterek ellen. Oroszi István az asztaloslegények nevében előadja, hogy Bíró Györgyöt minden remeklés nélkül 70 forintért bevette a céh, ők is válthassák tehát fel a remeklést. A céhmesterek válasza: „Bíró Györgynek, aki ide való civis fia megengedtetett a Czéh által, hogy a remeklést felváltsa, mert ő Böszörményből hozott