Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Szovát a XVIII. század derekáig. Az erődített templom története

Mohács után negyed századig nincs adatunk arra, hogy Szováton és környékén harcok lettek volna. 1551 májusában azonban Ferdinánd tábornokának Castaldonak a zsoldosai Erdélybe vonulásukkor Debrecent használták támaszpontnak. A városban és környékén fosztogattak és pusztítottak. Ezt nem kerülhette el Szovát sem.

48 Bihar megye 1552. évi dicalis adóösszeírásában Szovát jobbágyportái az alábbi megoszlásban szerepelnek: Bajoni Ferenc 35 porta, Szepesi György 59 megült telek és 4 szegénysége miatt adókedvezményes jobbágy, a debreceni plébánosé 18 porta, Szepesi Ferenc 7 porta és 2 adókedvezményes jobbágy, Szepesi László 6 porta és 2 adókedvezményes jobbágy, Szepesi Sebestyén 2 porta és 1 adókedvezményes jobbágy, végül Derecskéi Imre 2 jobbágyporta. A Bajoni család bajomi uradalmához tartozó 35 jobbágyteleknyi rész mellett a Szepesiek 85 porta birtokosai voltak.

49 Láttuk korábban, a Szepesi család részbirtokából került 1503-ban a debreceni katolikus plébánoshoz a szováti „papszer" előbb zálogbirtokként, majd tulajdonként. Ezt azután a református papok is használták javadalmuk kiegészítésére. De lényegében a Bajoniak is zálogolással majd örökbirtokként vétellel a Szepesiek terhére jelentek meg 1471-72-ben, majd 1518-ban és 1542-ben. Adatainkból nem tudtuk kideríteni, hogy Derecskéi Imre mikor, kitől és hogyan szerezte a két szováti jobbágytelkét. A dicalis összeírás szerint kutatott településünk a XV. századi békés évtizedek alatt jelentősen gyarapodott népességszámát tekintve. A falu lélekszámát a 138 megült porta után 700-ra becsüljük. A telekosztódás, a zselléresedés nem mutatkozik az 1540-50-es években. Erdély és a Részek átadása I. Ferdinánd részére 1551 őszén kiváltotta a török hadjáratát, mely során három nagyobb vár és több kis palánk került a kezére. Szeptember 1-től, mint vajda, helytartó és kincstartó Fráter György lett Ferdinánd erdélyi kormányzója. Amikor a lippai török őrségnek parancsnokával együtt szabad elvonulást biztosított, Castaldo árulástól rettegett. A Barát diplomáciai lépéseit, 48 Lukinich Imre: Erdély területi változásai a török hódítás korában 1541-1711. (Bp., 1918) 56-58. - Nagy László: Debrecen a nagyhatalmak ütközőpontjában. In: Debrecen története 1693-ig. (Szerk. Szendrey István, Debrecen, 1984) 318. 49 Bihar megye dicalis összeírását lásd Hajdú-Bihar megyei Levéltár. IVA 4/a 1. Conscriptio dicalis 1552. - Kiadva Pesty Frigyes kéziratos helységnévtárából 1864. Bihar vármegye I. (Közzé teszi Hoffmann István és Kiss Tamás. A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai. 65. sz. Szerk. Jakab László. Debrecen, 1996.) 11-12. - Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén 1-2. (Szerk. és a bevezető tanulmányt írta Maksay Ferenc. Bp. 1990.) I. 230. Bajoni Ferenc földesúr volt a szomszédos Derecskén. Tetétlen, Bagos, Nádudvar, Ladány ugyancsak Bajoni birtok! - A szabolcsmegyei részek a 1549. évi dicalis jegyzék szerint özvegy Bajoni Benedekné földesurasága alatt voltak. - A dicalis adóösszeírás előtti évből újabb leányági örökrészről van adatunk. Rozsályi Kun Lukács özvegye néhai Szepesi Péter leánya Zsófia Szepes, Ebes, Pac, Szovát birtokokon atyai örökségének 1/3-át 300 forintért és anyjáról Zsófiáról való örökrésze 1/3-át szintén 300 forintért elzálogosította kovászéi Matusnai Pálnak. H 435