Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Polgár és vidéke a tatárjárástól a hajdúk letelepedéséig

Az egri káptalan és Perényi István között tovább folyt a pereskedés Csősz és Palkonya határa használata miatt. 1481-ben Perényi Istvánt és 1483-ban, majd újból 1486-ban fiát, Jánost Báthori István országbíró megbírságolta, mert idézésére nem jelentek meg.

64 1483. májusában a budai káptalan országbírói parancsra megjáratja Palkonya határát újból.

65 Ennek a határjárásnak az adatait Sugár István Csősz 1464. évi már idézett határjárásával együtt értékesítette a középkori Csó'sz, Kékes és Polgár területének meghatározásánál. Palkonya és Polgár határa is bizonytalanná vált a XV. század során. Szilágyi Erzsébet 1483. év végén utasította Szigeti Vér Andrást, debreceni officiálisát, hogy az officiális által abban az évben tartott vizsgálat eredményeként rendelje el, hogy az ő tulajdonában levő Polgár (Polgary) és az egri káptalan birtokában levó' Palkonya közötti határrészt, melyet polgáriak használtak, adassa vissza a káptalan palkonyai jobbágyainak. Mátyás király is jóváhagyta anyja döntését és erről 1484. márciusában értesítette Tar Ispán Albertet, debreceni ispánját.

66 A rendelkezéseket azonban nem hajtották végre. Erről tanúskodik Ráskai Balázs budai provizornak 1487. június 8-án kelt Nemes Gáspár diák debreceni officiálishoz írt levele. Ebben az uralkodó ismételt parancsára meghagyja a Gáspár diák elődje által elmulasztott rendelkezés végrehajtását. Az új debreceni officiális egyik familiárisát rendelte Polgárra és egy jó hónap múlva jelentette, hogy a vitatott határrészt visszaadták a káptalannak. A visszaadott terület határait azonban az egri káptalan nem ismerte el törvényesnek, ezért Mátyás 1489 nyarán királyi embert küldött a határok megjárására.

67 Ez a határjárás elmaradt és 1492. február végén Ulászló újólag elrendeli. Liszkai Ádám királyi ítélőmester foganatosította a királyi parancsot, és a káptalan megbízottai, valamint huszonnégy polgári jobbágy jelenlétében a határt megjárta az év áprilisában. A káptalan képviselői Palkonya már általunk is idézett 1292. évi határjáró oklevelét mutatták fel. Ezt az oklevelet is átírva újból oklevélbe foglalta Palkonya határait.

68 A polgári jobbágyok a következők voltak: Miklós András, Oláh Gergely, Kórodi Lukács, Matusa Demeter, Bagoly János, Gecse Bálint, Német István, Oláh Jakab, Rácz Bertalan, Mile István, Tót Benedek, Gazdag Lukács, Kis („parvus") Gál, Kis Tamás, Ferenc Péter, Miklós és András, Martonos Bálint, Miklósi Máté, Mézes Benedek, Szima Mihály, Lengyel Simon, Nyárádi Mátyás, Tót Tamás, Csáti Tamás. A Mátyás halála utáni zavaros helyzetben a párthíveknek és pénznek mindig nagy szükségében levő János herceg 1490 nyarán Polgárt és Szentmargitát Jánosy Istvánra és örököseire íratta át - hű szolgálataiért és részint a tőle korábban több részletben kapott 4000 aranyforint ellenértékeként. Miután az adományozást 64 Sugár Reg. 21, 25, 27. 65 Sugár Reg. 22-23. 66 Sugár Reg. 24, 26. 67 Sugár Reg. 27, 28, 29. 68 Sugár Reg. 33, 36. 386 fo