Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Polgár és vidéke a tatárjárástól a hajdúk letelepedéséig

hiszen ottani „portio"-iról szól. 52 Érdekes birtokcseréről szól a következő, 1463. évi adatunk. Athádi Balázs egri kanonok, testvére és rokonai a káptalannak át­adott Alsóábrány, más néven Barátinyárád faluért más birtokok és haszonvételek között életükre szólóan megkapták Csőszt is (praedium Cheuz.) De előre azzal a kikötéssel, hogy örököseiknek meghatározott arányban Csősz birtok egyharmadát a káptalan oda fogja adományozni. A haszonélvezők viszont már is kötelesek az át­cserélt birtokokat - köztük Csőszt is - minden támadástól megvédeni. 53 Úgy gondoljuk, ez a kikötés adja meg az egész akció értelmét. A káptalan támogatókat keresett és talált birtokhasználati jogai védelmére. 1463 őszén Mátyás király megparancsolja a váci káptalannak, hogy Csősz és Palkonya határát járassa be. A következő év januárjában ezt el is végezték, de ennek során az 1458-ban elhalt Perényi János három fia nevében kisfaludi offi­cialisuk ellentmondást jelentett be. 54 A határjáró oklevél egész vidékünk településtör­ténete szempontjából döntőfontosságú. Csősz pontosan leírt határából ugyanis a tőle északra fekvő Kékes és délnyugatra elhelyezkedő Polgár XV. századi - de ezt visszavetítve Árpádkori - elhelyezkedését vezette le Sugár István az egri káptalani levéltár kéziratos térképei adatainak kiváló elemzésével. 55 Sugár tanulmányának itt csak a végkövetkeztetéseit kapcsoljuk be fejtegetésünkbe. E szerint a mai Polgár - illetve alaposan feltételezhetjük, hogy a hajdúk által megszállt „polgári birtok" ­1464-ben Csősz határán belül esett, így ott a XV. században nem kereshetjük Polgárt. Sugár meggyőzően képviseli azt az álláspontot, hogy Polgár korábban sem ke­reshető a mai nagyközség belsősége, illetve annak közvetlen környékén, tehát a XIII-XIV. században is valahol Folyás környékén kellett feküdnie. Igaz, gondolhatnánk arra, hogy az Árpád-kori falu mégis valahol a mai Polgár területének településre igen alkalmas kiemelkedő hátságán állott és határa dél felé terjedt Szentmargitáig, nyugaton Palkonyáig, északon és keleten Csőszig és a faluhely csak Polgár, az 1440-es években oklevelesen igazolt elnéptelenedése után került Csősz hatá­rához. Ez csak következtetési, lehetőség, melyet az igazolna, ha a mai Polgáron, il­letve közvetlen környékén is lelnénk tatárjárás előtti településnyomokat, vagy ép­pen egy XIII-XIV. századi templomhelyet. Ugyancsak végérvényesen perdöntő lenne, ha előkerülne Polgár határbejárását tartalmazó oklevél a hajdúk ottani meg­telepedése előtti időből. Sajnos ugyanis, hogy a Sugár István által teljesen feldolgo­zott 1464. évi határbejárás nem említi, hogy Csősz birtok határos-e és hol Polgárral, mint ahogyan pontosan megírja, hogy hol vonul a határ Kékes és Csősz között, ki­52 Csánki D. i. m. I. 534. és Sugár Reg. 14. 53 Sugár Reg. 15-16. - Az Athádi atyafiság olyan birtokrészeket adott át a káptalannak, melyek valamikor az egri egyházé voltak. Alsóábrány, illetve Barátinyárád korábbi sorsára lásd Györjfy Gy. i. m. 751. és 793-794. 54 Sugár Reg. 17-18. 55 Sugár i. m. I. rész és a terület középkori állapotát rekonstruáló térképe. 382 fo

Next

/
Oldalképek
Tartalom