Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Polgár és vidéke a tatárjárástól a hajdúk letelepedéséig

tatásnál Perényi részről nem történt ellentmondás, tehát Szentmiklóson nem voltak részeik. Polgár esetében pedig lehetséges, hogy nem az ő kezükön levő birtokrész eladományozásáról van szó. Meggondolkoztatóbb, hogy milyen körülmények között vált Polgár praediummá. Úgy gondoljuk, hogy ez is példázza a XV. század elején sok helyen lejátszódó bonyolult, ellentétes irányú elnéptelenedési és településkoncentrálódási folyamatot, melynek összetevői közül most csak a jobbágyoknak kedvezőbb gazdálkodási körülményeket biztosító településre való áthúzódását vagy földesúri áttelepítését emeljük ki. Ez, esetünkben elsősorban is az azonos uradalomba tartozó (Perényiek csorbakői uradalma) és Polgárral szomszédos Kisfaludra, vagy Szentmargitára, esetleg Szentmiklósra történhetett. 1454-ben újból a Perényiek birtokai között találjuk Polgárt, Kékest és Csőszegyházát (Polgár, Kekos, Chewsighaz) és szintén mind a hármat praediumnak nevezve.® Ez év telén Perényi István, a volt étekfogó mester, meghalt. Hatalmas birtokait V. László 1455 januárjában testvérének, János tárnokmesternek és utódainak adományozta. A budai káptalan a beiktatást ellentmondás nélkül el is végezte. Az adományozó oklevelet a király közel egy év múlva átírta és megerősítette. A birtokok között sorolták Polgárt, Csőszegyházát és Kékest (Polgár, Cheuseghaz, Kékes) mint praediumokat.

50 Meggyőződésünk, hogy ez semmiképpen sem jelent még a XVI-XVII. századi értelemben vett 'pusztát', hanem egyfajta kis lélekszámú és elsősorban is állattartást űző népességet eltartó tanyajellegű birtokot. Az egri káptalan 1343-iban megszerzett polgári részbirtokának sorsáról, a XIV. század második felének és a XV. század első felének adatai nem szólnak. Nincs okunk feltételezni, hogy a káptalant itt teljesen kiszorították a Perényiek, annál kevésbé, mert a szomszédos Csőszd birtoklásáért, használatáért, illetve Palkonyával való határának megállapításáért a Perényiekkel több évtizedes pert folytatott. Ezt vezette be 1435-ben a Csőszd káptalani birtoklását megerősítő 1299. évi oklevél átíratása a váradi káptalan előtt.

51 Csőszd birtoklása úgy látszik komoly gondot okozott az egri káptalannak, mert 1461 őszén Mátyás király hivatkozva arra, hogy a káptalant személyes védelmébe vette, Szabolcs és Borsod vármegyének, az egri püspöknek és a diósgyőri várnagyoknak meghagyta a káptalan jogainak védelmét. Igen érdekes a rendelkezésnek az a része, mely a birtokot háborgatok között a Csőszegyházán 1455-ben beiktatott és Palkonyán is birtokos Perényi János tárnokmester mellett Debrecen város lakosait említi. Úgy véljük, hogy itt a debreceni uradalomhoz tartozó Máta és Csősz közötti határrész használatáról van szó. Az adat ugyanakkor egyértelműen megvilágítja, hogy a káptalannak Csősz praediumon csak részbirtoka van, 4

9 Csánki D. i. m. I. 539. 50 Sugár Reg. 10, 11, 12,13. 51 Csánki D. i. m. I. 534. és Sugár Reg. 7. C^ 381