Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Polgár és vidéke a tatárjárástól a hajdúk letelepedéséig

Valószínűnek tartjuk, hogy a Debreiek polgári részbirtoka is Miklós fiára, Istvánra szállt, aki Zsigmond király trónra kerülésekor egyik hűséges híve, majd kincstartója, Debrői István később viszont a Nápolyi László trónra emeléséért szövetkezett főpapi és főúri csoport egyik vezetője lett. Ludányi Tamás egri püspökkel együtt ő szólította fegyverbe Zsigmond ellen az északkeleti megyék nemességét 1403-ban. Debrői István és az egri püspök seregét Perényi Péter és unokatestvére, Imre Sárospataknál megverték, Debrői Erdélybe menekült, ahol még azelőtt meghalt, hogy Perényi Péter 1404 márciusában Erdélyt is megszállta. Zsigmond az ellene szövetkezett urak minden birtokát elkobozta és adataink szerint Debrő, a család központja a várral és még három faluval a Rozgonyiaké lett. Ezekből a birtokokból István fia, Debrői Imre 1446-ban és később többet visszaszerzett.

45 A Rozgonyiak polgári birtoklásáról nem szólnak adataink, de azt sem tudjuk bizonyítani, hogy Debrői Imre, aki családja utolsó férfitagja volt, vajon apja polgári részbirtokát megőrizhette-e. Adataink vannak viszont arra, hogy az 1420-30-as években vidékünkön a Perényiek birtokoltak. Amikor ugyanis egy 1430. évi oklevélben felsorolják Perényi Péter (országbíró volt 1415-1423) és Imre örököseinek birtokait, ezek között találjuk Polgárt (Polgár) és a vele szomszédos Csőszdöt is Csőszegyháza (Ceusekhaza) néven.

46 Zsigmond ugyancsak 1430-ban Perényi Péter fiai részére kiadott birtokbaiktatási parancsában viszont nem szerepelnek, így korábbi tulajdonosuk Perényi Imre volt, 1430-tól pedig fia István, aki a következő évtől királyi étekfogó mester, testvérével Jánossal együtt.

47 A közel két évszázados Abanembeli, közelebbről Debrői birtoklás után kerültek Perényi Imre kezére az itteni részbirtokok, melyeket - mint az 1430. évi adatból kitűnik - Csorbakő várának uradalmához rendelt. Ekkor a két birtokot át is csatolták Borsod megyéhez. 1446 nyarán Hunyadi János kormányzó Egry Benedeknek és Domokosnak, Meléthei Mátyásnak, valamint Mályi Cseh Andrásnak és utódaiknak adományozta Szentmiklós falut (possessio Zenthmyklos) és Polgáregyház pusztabirtokot (praedium Polgareghaz) hűséges szolgálataikért. A budai káptalan ellentmondás nélkül be is iktatta őket.

48 Ez az adat nemcsak azért érdekes, mert a vidék birtoklástörténetében új és alig feloldható mozzanatot jelent, hanem rendkívül fontos is, mert Polgár - Polgáregyház itt az 1430. évi Perényi-osztozkodás után másfél évtizeddel mint pusztabirtok szerepel. Hunyadi János adományozásánál feltűnő az is, hogy a beik45 A magyar nemzet története (Szerk. Szilágyi Sándor, Bp. 1895.) III. 455-457. és 463-465. - Kanára K. i. m. Turul X. 186. - Csánki D. i. m. I. 77., 84. Debrői Imre 1453-ban Egyeken és Bodacson is birtokos. 46 Fejér György: Codex Diplomaticus. X/7. 230. Polgár és Csőszegyháza együtt szerepel itt Kisfaluddal, Szuhoggyal, Ormóssal, Tövisessel, Kelecsénnyel, a két Telekessel, Odolmánnyal és egy név szerint nem említett néptelen faluval. - Az utóbbi esetében Kékesre is gondolhatunk. 47 Fejér Gy. i.m.X/7.237 48 Sugár Reg 8-9. 380 fo