Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Sámson története a XVI. század közepéig

IV. A debreceni uradalom - benne Tursámson részbirtoka, már Sámson néven - a földesúri család fiági magvaszakadtéval az ország törvényei szerint a koronára szállt. Zsigmond Debrecent és az uradalmat 1405 márciusában birtokba vette. E hónap 8án kelt oklevelében Garai Miklós nádor hagyta meg a váradi káptalannak, hogy Debreceni István leányának Ilonának a férje Domoszlói Demeter, valamint Debreceni Pál unokái ifjabb Szécsi Miklós és Héderváry Imre kérése alapján az őket megillető leánynegyed ügyében tartson vizsgálatot és birtokbecslést az elhunyt Debreceni László birtokain.

83 A káptalan kanonokja László bihari fó'esperes és Kóvári Pál nádori ítéló'mester a birtokbecslést elvégezte és a két leánynak a leánynegyedet kiadta. Férjhez menetelükig atyjuk debreceni kúriájában lakhattak. Szoboszlót és Hegyest vámjukkal, Téglást vám nélkül, Macsot, valamint Hatházon tizenöt, Sámsonban annak keleti részén tizenhat jobbágytelket élvezzenek, melyekbe ó'ket be is vezették.

84 De a két leány nem sokáig lakott a kastélyban, feltehetően 1408-tól a bihari Macs (Nagymacs, Hosszúmacs) birtokon lévő házukban laktak anyjukkal és Monaki Sandrin özvegyével és gyermekeivel. Az özvegyek éppen Macs miatt a Gutkeled nemből származó Várdai családdal pereskedtek, bizonyosan már 1410 előtt is. Zsigmond király 1415. január 2-án keltezett oklevele szerint Monaki Sandrin és Debreceni László özvegyei a számukra bizonyos időre átengedett Hosszúmacs királyi birtokon - „...possessionem nostram Hwzymach..." - laktak.

85 A lányok birtoklása nem volt zavartalan másutt sem, így a sámsoni részbirtokon sem. Dobi (Monaki) Péter - 1407. január 11-én mint néhait említik - fia György azokra a falvakra, melyekre atyja az Albisi családdal egyezséget kötött, a királytól nova donatio-t (új adományt) kért. Ekkor Monaki Sandrinus mester özvegye Benedicta a fia Tamás és három leánya nevében tiltakozott és jussot is kapott, mert Tamásnak A Héderváry-család oklevéltára. I—II. (Közlik báró Radvánszky Béla és Závodszky Levente. Budapest, 1909-1922.) I. 124-26. - A nádor elrendelte ugyanaznap kelt oklevelében, hogy a káptalan néhai Debreceni László édesanyját, özvegyét, valamint Domoszlói Demeterné Debreceni Ilonát, Szécsi Miklóst és Héderváry Imrét iktassa be a koronát nem illető szerzett birtokokba, Torna és Gáborjánmonostora bihari falvakba. Héderváry-család oklevéltára. i. m. I. 126-131,131-36. Zichy-család okmánytára, i. m. VI. 357-58. Zichy család okmánytára, i. m. VI. 370-72. - A Tócó két partján fekvő bihari Macs-ot 1285-ben Rophoin bán kapta IV. Lászlótól. XII. századi nagy határán született egy másik falu is, a szabolcsi Kismacs, a falu Szent Györgynek szentelt egyháza után Szentgyörgymacs, késŐl>b csak Szentgyörgy. A Gutkeled nembelieké volt, 1322-ben a Várdaiak adták zálogba Dózsa nádornak. Nem váltották ki és 1335-ben örök áron átváltották Dózsa fiainak. Az eladáskor kiskorú Várdai Miklós 1340-tól perelte. Utódai több mint 40 év után meg is kapták. Ezután a két falu egy voltára hivatkozva indítottak pert a bihari Macs-ért, de nem tudták megszerezni. Zoltai Lajos: Macs - hajdan Hosszúmacs - története és temploma. = Jelentés Debreczen sz. kir. Város Múzeumának 1912-ik évi működéséről és állapotáról. (Debrecen, 1913.) 30-48. 562 ?}