Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - A helytörténetírás hitelességéért I.

halála előtt 1322-ben adta a két falubeli részeket Dom nevű húga, Erdő felesége fiának, Miklósnak anyja leánynegyede fejében. Nem ez a Miklós cserélte el a részeket Péterfia Jakab debreceni részbirtokával (30. oldal), hanem Dózsa fiai, akiké így lett egész Debrecen! A 29-30. oldalon azt találjuk, hogy a Borsákat hatalmaskodásaik után „...csak Kopasz nádor tudta megtörni." Ezzel az a baj, hogy maga Kopasz Jakab Borsa nemzetségbeli volt, az egyik ág névadója! Testvérével, Bekével évekig Károly Róbert királyt támogatta, nádor lett (1306-1314), Beké rövid ideig királynéi tárnokmester. Az Ákos nembeliekkel együtt fordultak szembe az uralkodóval, az 1317. nyári debreceni csatában Dózsa győzte le őket. A két Pályi részeit Debreceni László 1404. évi halála után a birtokösszeírásban nem találjuk, sem 2422-ben, amikor Zsigmond király az uradalmat Lazarevics Istvánnak adta. A XV. században a rokon Pocsaji-Pályi és az álmosdi Csire családok a birtokosok. A Pocsaji-ak őse az 1290-es években szereplő Salamon fia Péter. Az 1327-től említett Pocsaj-i Csire fiától Pétertől az álmosdi Csirék származtak. Kiemelkedtek az ő fiai: László királynéi udvari ifjú 2388-ban, János a királyné sáfárja 1412-18 között, udvari lovagja 2425-ben. Utóbbi fia Barnabás 2432-ben a királyné pohárnokmestere, 2452-ben Hunyadi János referense. Először a PocsajiPályi család tagjait kezdték külön nevezni. 2404 tavaszán Hosszúpályi Miklós fia Miklós a Lászlóharasztja erdőt és a Pályi-ból (még így írták!) kivezető útnál a Földvár halom mellett egy földet engedett át álmosdi Csire Péter fiainak Jánosnak és Lászlónak, akik azt a halommal együtt bírói úton megnyerték. A közös birtoklásból eredt kérdéseket bíró előtt döntötték el. Másokkal szemben együtt léptek fel: 1415 őszén Garai Miklós nádor a váradi káptalan küldöttjével járatta meg két földnek a határát, melyek a Pércsi család Bánk és Peres falvai illetve álmosdi Csire János és László fiainak és Pocsaji Péternek és Miklós fia Lászlónak Hosszúpályi Monostorpályi és Bagos birtokai között feküdtek. A következő év tavaszán a káptalan a pernyertes Pércsi-eket ezekbe beiktatta. 2436. és 2443. évi adat szerint Pocsaji Pályi László Hunyadi familiárisa, 2443-45-ben bihari alispán.

13 Batthyán-i György 2420 végétől perelte a néhai ónodi Czudar Péter bán két fiát, Simont és Jakabot. Amikor a nádor parancsára 1411-ben a váradi káptalan küldötte és a nádori ember Pályi birtokon foglalást akart végrehajtani, a két Czudar emberei és jobbágyai elzavarták őket. Végül 2425 tavaszán a leleszi konvent küldötte a nádori emberrel Simont „Hosszúpályi birtokon lévő részén" idézte bíró13 1404. április 8.: Zsigmondkori oklevéltár. II. 1-2. (Összeáll. Mályusz Elemér, Budapest, 19561958) II. 1. (1400-1406) 365. a 3104. sz. regeszta. - 1415. november 14.: A nagy-károlyi gróf Károlyi család oklevéltára. I-V. (Sajtó alá rendezte Géresi Kálmán, Budapest, 1882-1897.) II. 18. és Debrecen szab. kir. város levéltára diplomagyűjteményének regesztái. (Összeáll. Herpay Gábor, Debrecen, 1916.) 36. a 71. sz. regeszta. - 1416. április 15.: Zsigmondkori oklevéltár. V. (1415-1416) (Mályusz Elemér kéziratát kiegészítette és szerk. Borsa Iván, Budapest, 1997.) 478479. az 1786. sz. oklevél. - Az álmosdi Csire és a Pályi illetve Pocsaji családok tagjaira Engel Pál: Magyarország világi archontológiája. 1301-1457.

1—II. (Budapest, 1996.) II. 9,196. f^ 583