Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - Földesúri kúriák és várkastélyok Debrecenben

az 1322-ben a nádor halála után még gyermekkorban lévő András és Dózsa, valamint férjhezmeneteléig Klára nevű leánya is a kastélyban laktak. II. András 1328 előtt, II. Dózsa 1338 eló'tt fiatalon elhunytak. A kúria urai Jakab és Pál lettek. Ott is laktak, Jakab felesége 1326 tavaszán itt keltezi levelét rokonához Kállay Iván mesterhez egy hatalmaskodási ügyben. 1325. október 11-15. között a király Debrecenben tartózkodott, nyilván kíséretével együtt a kastélyban szállt meg. Jakab és Pál 1325 első hónapjaitól viselték a szabolcsmegyei ispáni tisztet. Ténylegesen Jakab az, aki ebbó'l a tisztébó'l fakadó kötelességeit 1326-1329 között ellátta, de nem ismerünk Debrecenben keltezett oklevelét, majd csak 1330-tól kezdve. Egy 1332 ó'szén feltehetően Debrecenben kelt oklevelükből úgy tűnik, hogy külön-külön tartottak szabolcsi alispánt. Debrecen mezővárosi fejlődése az ő földesuraságuk alatt rohamosan tovább lépett, 1332-ben Károly Róbert, amikor árumegállító jogot adományoz Nyírbátornak ennek tudomásulvételére utasítja Debrecen bíráit, esküdtjeit, hospeseit és kereskedőit. Nagy Lajos király a Dózsa-fiak alatt is felkereste a várost 1347. november 18-án itt adott ki oklevelet. Ugyan ebben az évben a király Jakabot összes jobbágyaival együtt kivette minden bíróság hatásköre alól s végül Jakab és Pál - feltehetően életük utolsó évében kérték a királyt az 1361. évi privilégium kiadására, amellyel Debrecen jogilag is a mezővárosok közé került. Jakab két fiáról tudunk, az 1343 előtt fiatalon elhalt Lászlóról és Istvánról. Pálnak három fia és két leánya volt, de Miklós nevű fia fiatalon 1343 előtt meghalt, a hosszú életű Gergelynek nem voltak utódai. A család nádori ágának folytatói Jakab fia István és Pál fia László lettek. Adataink szerint mindketten Debrecenben éltek az ó'si kúriában. Istvánt 1389-ben említik utoljára, utódiairól nem tudunk. III. László 1364 előtt hunyt el, két fia volt János és Miklós. Utóbbit 1364-ben említik utoljára, Jánost pedig 1380ban. Az ő fia az 1366-ban született László, kinek 1404 évi halálával a Debreceni család fiúágon kihalt.

20 Mária királynő és Zsigmond is megfordultak Debrecenben Jakab fia István és László unokája, IV. László földesurasága alatt. 1387 szeptember 14-én Mária „in villa Debrecen" adott adománylevelet Garai Miklós macsói bánnak és testvérének, ugyanakkor Zsigmond is itt keltez két oklevelet. Majd 1392 augusztus 24-25én tartózkodott Zsigmond a városban, adománylevelet ad ki, illetve átírja Mária királynő 1390. október 25-én kelt adománylevelét Monoki Sándor mester - felesége Debreceni leány volt - és testvérei részére.

21 Mária és Zsigmond bizonyosan a földesúri kastély szállóvendégei voltak a fent említett alkalmakkor. 20 Módy: A Szent András templom, i. m. 64., 78., 81-86. - Módy: A falutól a mezővárosig, i. m. 113-129. passim. 21 Zsigmond kori oklevéltár I. 1387-1399. (Összeáll. Mályusz Elemér, Bp., 1951) 21. a 217., 218. és 219. sz. regeszták, és 283. a 2605. és 2619. sz. regeszták. - Debreceni László mester fogott bírák közbenjárására 1400. május 12-én a váradi káptalan előtt kötelezte magát, hogy 350 kis forinttal kielégíti a Jakab fia István özvegyét, Margitot férje birtokaiból megillető hozomány és nászajándék fejében Telegd-i Ersekewy-nek mondott Miklós özvegyét, aki az összeg átvételét június 15-én el is ismerte. - Tudjuk, hogy Debreceni István felesége Dobi Margit volt. Feltételezhetjük, hogy megözvegyülvén második férje volt Telegdi Miklós. Lásd Zsigmond kori ökle126 ^