Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban

nyire birtokperekben a család más tagjaival együtt.

109 Utoljára 1389-ben szerepel. Ekkor Zsigmond király utasítja az ország hatóságait, hogy Debreceni István és Debreceni János fia László jobbágyai felett ne bíráskodjanak.

110 Pál fia Gergely ugyancsak birtokperben 1378-ban és Istvánnal együtt 1379-ben, 1380-ban és 1382ben kerül szemünk elé.

111 Az egyaránt hosszú életű Istvánnak csak egy leánya, Gergelynek pedig nem volt utódja. Bizonyos, hogy a család birtokügyeit a két idősebb unokatestvér intézte az 1370es években. Gergely unokaöccsei, István másod unokaöccsei, a László-fiak közül Miklós 1365 körül meghalhatott, forrásainkban később nem tudjuk nyomát lelni utódainak sem. János pedig szintén csak az 1378., 1379. és 1380. évi birtokperekben szerepel. Őket mind a két nagybátyjuk túlélte. Az 1380-as években már öreg István mellett a város földesura az utolsó Debreceni, János fia László. Ők kérték 1389-ben Zsigmond királyt, hogy újítsa meg a Dózsa fiaknak még Nagy Lajos által 1347-ben adományozott jogot arra, hogy jobbágyaik felett idegen bíróság ne ítélkezhessen. A Debreceniek utolsó nemzedékeinek tevékenységéről keveset tudunk. Jakab és Pál fiai és leányai házasságkötéseikkel szorosan kapcsolódtak az 1360 utáni arisztokráciához. Jakab fia István első felesége Gutkeled nembeli Dobi Margit, ebből a házasságból származó egyetlen leányát Ilonát Domoszlói Demeter vette el. Pál nagy kort megérő gyermektelen fia Gergely somlyai Báthori Erzsébetet vette feleségül. Pál egyik lányát Szécsi Miklós későbbi nádorhoz, másik leányát Hédervári Miklóshoz adta férjhez.

112 A Dózsa nádor ágát egyenes fiágon folytató Pál fia László feleségének nem ismerjük a nevét, de sajnos nem tudjuk, hogy ki volt az ő fiának a rövid életű Jánosnak a házastársa. Csak a Debreceni uradalom különböző részeihez 1405 után jogot tartó családok sorát figyelembe véve, gondolhatjuk, hogy vagy Jánosnak, vagy a fiának Lászlónak, az utolsó Debreceni-nek Monaki leány volt a felesége. 1395-ben ugyanis Debreceni János fia László és Monaki Sandrin adtak a csapóknak szabadalomlevelet. A kutatás korábban gondolt arra, hogy Monaki Sandrin Debreceni László sógora volt, viszont Lászlónak csak egyetlen leány testvéréről tudunk Katalinról, akit ónodi Czudar Benedek vett feleségül.

113 109 Zichy okmánytár III. 336., 587-593., IV. 101-102., 167., 238-240. 110 Zichy okmánytár IV. 388. 111 1378: Zichy okmánytár IV. 65-66. - és a 109. jegyzetben megadott helyek. 112 Fügedi Erik: A 15. századi magyar arisztokrácia mobilitása (Bp. 1970) 154. 113 Balogh: A legrégibb debreceni céhlevelek, i. m. 134-135. - Monaki Sandrin esetlegesen Debreceni László sógora: Zoltai: Települések i. m. 16. - De ez a Sandrin az ifjabbik kell legyen, hiszen anyja 1394-ben már özvegy, kúriája Macson volt. Az 1394. évi ügy folytatását megörökítő 1410. oklevélben mint Macsi Sandrin özvegye szerepel: Zichy okmánytár VI. 29-30., 64. - A macsi-hosszúmacsi és az egyházasmacsi-szentgyörgyi jobbágyok kétfelé történő' egyházi adózásának perét a Szentgyörgyegyházán birtokos Várdaiakkal szemben 1414-ben Debreceni László özvegye és - ezúttal így nevezik - Debreceni Sandrin özvegye folytatta: Zichy okmánytár VI. 318-319. - Sandrin apja Monaki Mihály 1377-ben Hatházon birtokos: Kállay-család levéltára II. 176. fa 227