Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - Debrecen Árpád-kori és középkori régészeti kutatottsága

pedig Szentpál-Szentpálteleki (Monostor határában), majd az egymással szomszédos Cuca, Elep, Hegyes, Fegyvernek, Ondód, illetve legdélebben Ebes és Szepes Árpád-kori falvak hozzávetőleges helyét meghatározta, és Ebes, Fegyvernek, Hegyes, Szepes és Szentpál templomhelyeit is megpróbálta azonosítani.

15 Zoltai Lajos régészeti-településtörténeti kutatásainak összefoglalásában nemcsak a kutatott falvak megbízható birtoklástörténetének összeállítására törekedett. A feltárt templomalapok, illetve a körülöttük levő sírok leletei alapján a Debrecent környező terület településhálózatának időbeli létrejöttére vonatkozóan is nagyjából máig helytálló következtetésekre jutott. Elsőnek ismerte fel - ha pontos okát nem is tudta megadni - a XIV-XV. század fordulója előtti elnéptelenedést. Ugyancsak nagy valószínűséggel határozta meg azokat a falvakat, melyek a tatárjárás pusztítása után nem népesedtek be újra. A XII-XIII. századi települések kialakulásában kitűnő érzékkel hangsúlyozta azok nemcsak időbeli egymásutániságát, hanem néptartó képességükre, későbbi fejlődésükre, illetve elsorvadásukra vezető tényezőket is: „Egyik kedvezőtlen körülmények hatása következtében megakadt a fejlődésben, sőt feloszlott, elpusztult. Mellette a másik felvirágzott. Vagy alkalmasabbnak látszott helyen települt új község... E falvak egy része nagyon törpe. Legfeljebb kisebb birtokú nemes úr családjának, cselédségének, szolgáinak szállása." Zoltai már ráérzett arra a problematikára, melyet majd csak Szabó István oldott meg a korai, illetve késői prédiumok döntő szerepének megvilágításával a kora Árpád-kori település- és gazdaságtörténetben.

16 Hortobágy-Görbeháton 1934-ben Sőregi János tárta fel egy középkori templom tégla alapfalainak nagy részét és a templom körüli temető két korszakból származó bolygatott hét sírját, melyből négy úgynevezett téglakeretes sír volt.

17 A templomnak méretében a hajóhoz illő tornya is volt, szentélye viszont két építési korszakról árulkodik. Ugyanis a Sőregi által feltárt félköríves záródású apszis egy korábbi (nem derült ki az ásatás során, hogy egyenes vagy félköríves) szentély északi és déli falához csatlakoztatva épült. A korábbi temetkezéseket az I. sírban talált III. István (1162-1172) ezüst obulusa datálja. Sőregi nem vizsgálta a bővített szentélymegoldást, a templom építési idejét a XII-XIII. század fordulójára tette. A templomhoz Balmaz falut kapcsolta, bár Zoltai Lajos igen meggyőzően érvelt az 1307-től adatolt Elep mellett.

18 A falu 1307-től a Debreceni család uradalmának tartozéka, elnéptelenedése a XIV-XV. század fordulójáig bizonyosan végbement. Balogh István már említett tanulmányában a Debrecen határán állott falvak ismert templomhelyeinek és faluhelyeinek újrabejárása után azok igen pontos, az 1:25 000-es térképszelvények koordinátái szerinti topográfiai meghatározását ad15 Zoltai: Települések, I. m. 59., 60., 39., 36-37., 63., 35-36., 54-55., 63-64. 16 Zoltai: Települések. I. m. 6. - Szabó István: A prédium. Vizsgálódások a korai magyar gazdaság- és településtörténelem körében. I—II. = Agrártörténeti Szemle. 1963.1-49., 301-337. 17 Sőregi János: A hortobágy-görbeháti középkori templom és temető. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1934. (Debrecen, 1935) 103-147. 18 Zoltai Lajos vitacikke a Debrecen c. újság 1934. november 18-i számában található. 96 ?J