Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - V. Muzeológia - A debreceni Városi Múzeum

Kálmán hagyatékát és rendezte be később az emlékszobát. 1910 év elejétől kezelő­je a Csokonai Kör könyv- és ereklyetárának. 1913-ban ő végezte a városi hivata­lokban szétszórtan elhelyezett több mint hétszáz muzeális értékű emlék- és mű­tárgy leltározását. A világháború kitörése után egyetlen segítsége Ecsedi a harctér­re ment, Zoltaira mind több munka nehezedett, elsősorban a már említett 1915-16. évi múzeumbővítés és kiállítás átrendezés. Új feladatot is vállalt a háborús emlé­kek gyűjtésével. Mindezt a város azzal honorálta, hogy 1916 májusában tisztelet­beli múzeumigazgatóvá nevezte ki. A múzeum fejlődése számszerűségben is jelentős. Az 1907-1913 közötti hét évet tekintve a könyv- és oklevéltár éves gyarapodási átlaga 895 tétel, a régiségtáré 997, a néprajzi táré 326, a képző- és iparművészeti gyűjteményeké 95, végül a ter­mészetrajzi táré évi 1 tárgy. A világháború alatt természetesen csökkent a múzeumi tevékenység. Ecsedi 1917 novemberében sebesülten jött haza az olasz frontról. Az említett 1915/16. évi bővítés és átrendezés a kiállítási teret jelentősen növelte. Az állandó kiállítás­ról elmondhatjuk, hogy a műtárgyak túlságosan nagy számával - különösen a ré­gészeti és néprajzi részben - a kor, későbbiekben zsúfoltnak minősíthető szemlélete alapján készült. De valamit hangsúlyoznunk kell, és ez döntően Zoltai érdeme. A kiállítást nagyszámú dokumentum, rajz, térkép, fénykép gazdagította. Ez különö­sen is a tanulóifjúságot segítette a muzeális anyag összefüggéseinek megértésében. 1914 évben a múzeum gyarapodása 2193 darab volt, és a teljes gyűjteményi ál­lomány 31 821 tárgy. 1915-ben csak 790 az összes gyarapodás, de 1916-ban újból 1687 darab, 1917-ben egyenesen 2833, a háború utolsó évében pedig 1220 darab. Az ásatások elmaradása és a néprajzi gyűjtés lecsökkenése következtében a hábo­rús évek tényszámai csalókák, hiszen a könyv- és nyomtatvány anyag is benne van az évi gyarapodásban. 1919-ben a gyarapodás 2138 tétel, de ebből a könyv- és oklevéltáré több mint a fele. Ha csökkenő mértékben is; de ki kell emelnünk, hogy a háborús években ugyanúgy mint 1905 és 1914 között az évi gyarapodásban je­lentős az ajándékozás. Az 1920-as év fordulópont a múzeum életében, ekkor vált ugyanis köztudottá, hogy Déri Frigyes hatalmas értékű gyűjteményét Debrecen városának fogja ado­mányozni. Zoltai, Ecsedi és az 1922 nyarától régész segéd múzeumőrként alkal­mazott Sőregi János feladata kettős lett: tovább gyarapítani a törzsanyagot és fel­készülni a Déri-gyűjtemény átvételére. Zoltai 1919 őszén folytatta ásatásait, - Bakonszeg-Kórógypusztán a Kádár­dombot, Berettyóújfalu-Herpályon népvándorláskori halomsírokat ásott. Ezt foly­tatta 1920-ban is és megkezdte a hortobágyi csárda melletti apró halmos temető feltárását, mely áthúzódott 1921-re. A Berettyóújfalu-Herpály Földvár őskori teli­telepet 1921 és 1922-ben, a Hortobágy-Ohat Dunahalmot 1923-ban tárta fel. 1924­ben a Hortobágyon a Halászlaponyagok őskori sírjait ásatta, és Debrecen történe­ti határában a két utolsó Árpád-kori templomhely kutatása is erre az évre esik. c^ 667

Next

/
Oldalképek
Tartalom