Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Sámson története a XVI. század közepéig

cserjés miatti viszályt békésen oldják meg. Válasszanak a Hunyadiak jobbágyai és Kállai János jobbágyai is négy-négy idős tisztes férfit, akik üljenek össze Tamásiban és állapítsák meg, kinek a jobbágyai voltak a hibásak.

117 Szakolyi Albert özvegye Katalin asszony a leleszi konvent előtt 1501 június derekán egyezett meg három fia nevében is Szakolyi Miklós özvegyével, aki akkor már Liptai Miklós felesége volt, képviselve leányát Borbálát is. Mivel Borbálának örökösi joga volt a szoboszlói, macsi, hegyesi, téglási és sámsoni részeken, de ezeket Szakolyi Miklós özvegye és gyermekei birtokolták, azok visszaadták ezeket a részeket Szakolyi Albert özvegyének, aki viszont a maga hitbérét és jegyajándékát leányán, Borbálán követelheti.

118 II. Ulászló 1503 késő őszén újból megparancsolta a leleszi konventnek, hogy somlyai Bátori János és Szakolyi Borbála fiát Lászlót nagyanyai örökség címén az öt szabolcsi falu és a Bihar megyei Sámson részeibe iktassa be. A konvent majd csak május közepén jelentette a királynak, hogy a beiktatást nem tudta végrehajtani, mert Szakolyi János, Szakolyi Albert özvegye Katalin és Szakolyi András özvegye Dóci Katalin ellenmondtak, akiket meg is idézett.

119 A Parlagi család kezén lévő sámsoni részbirtokkal 1511 tavaszán találkozunk. Bazini és Szentgyörgyi Péter comes országbíró Debrecenben kiadott oklevelében bizonyította, hogy Parlagi Pál fia Antal és Parlagi György özvegye Veronika, Kismarjai Lukács, Veronika első férjétől Kismarjai Benedektől született fia megállapodtak a család nyolc szabolcsi és egy bihari birtokára, Sámsonra vonatkozóan. Parlag és Mártonfalva csak a fiúágat, a többi birtokok mind a két ágat illetik. Ezért Parlagi Antal Parlagból és Mártonfalvából, Parlagi György és Veronika leányának Katalinnak, valamint Parlagi Lesták leányának szintén Katalinnak az őket illető leánynegyedet, a többi birtokból az osztályrészüket kiadta. Parlagi György özvegye Veronika pedig átadta Parlagi Antalnak az okleveleket, az ingóságok közös osztozkodásra kerültek. Mindezeket az országbíró bizonyságával írásban tették.

120 Az 1480-ban ítélettel sújtott Köbölkuti János fia pálos szerzetes lett. 1516-ban a buda-szentlőrinci klastromban végrendelkezett mint Ambrus atya és a kolostornak 117 1475. március 5. Óbuda. Közölte Ányos Lajos: Szilágyi Erzsébet oklevelei. II. közlemény. = Levéltári Közlemények. VI. évf. (1928.) 253. Somateleke az elnéptelenedett, majd a debreceni uradalomba került kora Árpád-kori Soma falu helye. - Debrecen mezőváros bírája és esküdtjei értesítették Kállai Lökös Jánost, hogy Szilágyi Erzsébet a köztük lévó' perben az ítéletet nem Szent György oktáváján (Május 1.), hanem az utána következő' napon kívánja kimondani. Magyar Országos Levéltár Dl. 55996. 1475. április 16. Debrecen. Papír, missillis. Kívül címzés: Egregio Joanni Lewkes de Kalló nobis sincere et gratoque honorando. Lőkös János felesége Parlagi György unokája enyingi Török Helena volt. 118 HBML. IV.A. 1021/d.7. Kápt. 108.g. 1501. június 19. Lelesz. 119 HBML. IV.A. 1021/d.5. Kápt. 95/11. 1503. november 16. Buda. II. Ulászló iktató parancsa HBML. IV.1021/d.5. Kápt. 122. f. 1504. május 10. Lelesz. A konvent jelentése. 120 HBML. IV.A. 1021/d. 4. Kápt. 94.1.1511. március 9. Debrecen. A Parlagi család geneológiájára, birtokaira lásd Mikáczó Lajos: Fejezetek Nyírmártonfalva történetéből. (Nyírmártonfalva, 1998.) 46-53. 572 ^