Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Sámson története a XVI. század közepéig

halt. Házasságából két fia Miklós és László, valamint leánya Klára származott. Klára 1443-ban már a Gutkeled nemből eredt Szabolcsban és Szatmárban birtokos Szakolyi (Szokoli) János fia Miklós felesége. Szakolyi Miklós Hunyadi János familiárisa, szabolcsi alispán majd ispán és tokaji várnagy volt. 1443 tavaszán az anyósának mint Debreceni László leányának, annak révén feleségének Telegdi Klárának a földesurasága alatti birtokrészek fél illetve kisebb részeire zálogjogot szerzett s ezekbe - a sámsoni részbe is - a nádor rendelkezésére a váradi káptalan beiktatta.

95 Feltűnő', hogy szerepelnek Boldogasszonyfalva (korábban Torna), Gáborján, Szentpéterszeg is, mely birtokokba 1405-ben Debreceni László édesanyját, özvegyét - Debreceni István leányát Domoszlói Demeterné Ilonát, Debreceni Pál két leányának férjeit Szécsi Miklós későbbi nádort és Héderváry Miklóst iktatták be. Az eltelt évtizedek alatt az akkori birtokosokban történt változás. Debreceni László édesanyja, özvegye elhaltak, Domoszlói Demeter 1418 előtt fiú utód nélkül halt meg, Apollónia nevű leánya Rozgonyi János, Zsófia pedig Tarkói László felesége lett, birtokait ólc örökölték. Csaholyi János és felesége mellett 1445 körül kusalyi Jakcs György és felesége részbirtokosok lettek Sámsonban. Telegdi Frank özvegye 1448. május 30-án személyesen emelt panaszt az ország rendjeinek gyűlésén fia Miklós ellen, mert az előző év utolsó napjaiban elfoglalta részbirtokait, köztük a Szabolcs megyeinek írt Sámsont. Hasznukból kizárta, holott azok apjáról, Debreceni Lászlótól szálltak rá. Az ország rendjei Szabolcs vármegye ispánját, alispánját és szolgabíráit a törvényes eljárásra utasították.

96 A vitatott részbirtokok ügyében meglepő fordulatot hozott, amikor 1448. május 18-án Hunyadi János kormányzó Szakolyi Miklósnak hű szolgálataiért és az ő testvéreinek Péternek, Jánosnak és Pelbártnak, valamint Telegdi Ferencnek (azonos Frank-kai!) Miklós és László nevű fiainak és Szakolyi Miklós feleségének Telegdi Klárának adományozta ezeket egyenlő részben. Köztük találjuk Sámson falu egy harmadát is. A váradi káptalan június 5-én a beiktatást nem tudta megejteni, mert özvegy Telegdi Ferencné és Miklós, valamint László nevű fiai, kívülük még Csaholyi János, kusalyi Jakcs György felesége, (Brankovics) György rác despota személyesen és Sámson birtok esetében albisi Zólyomi László képviselője is ellentmondtak.

97 Megvilágosodik az ügy, ha figyelembe vesszük, hogy a felesége révén Szakolyi Miklós a maga és testvérei részére nemcsak az 1443-ban zálogba vett birtokrészeket, hanem azoknál többet akart megörökíteni. Ugyanakkor Sámson falunak az albisi Zólyomiak által birtokolt része, de a debreceniek évekkel korábban megvett szalóksámsoni pusztabirtokáé sem lehetett pontosan elválasztva. Engel i. m. II. 219. - Zichy-család okmánytára, i. m. IX. 50-51. Ellenmondás nem volt, a szomszéd birtokosok az oklevélben nincsenek felsorolva. Zichy-család okmánytára, i. m. IX. 188-190. Zichy-család okmánytára, i. m. IX. 190-192. A káptalan június 10-i jelentése. - Telegdi Miklós Hunyadi János familiárisa, békési, majd csanádi ispán volt. Engel: i. m. II. 241. - Kusalyi Jakcs György János nevű fiának a leánya Ilona ifj. Csaholyi Jánosné lett. Fügedi Erik: A 15. századi magyar arisztokrácia mobilitása. (Budapest, 1970.) 166. 566 f^