Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Sámson története a XVI. század közepéig

és utódainak részei voltak ezekben a Dobi György leszármazottai mellett.

86 Az Albisi Zólyomiak sámsoni részbirtokának dolgát ez nem érintette, de megmagyarázza, hogy Sámsonban, Hatházon és Macson a Debreceni család leány ági örökösei és a Monakiak egyaránt érdekeltek voltak. Fordulatot hozott Zsigmondnak az a döntése, hogy 1411 nyarán a debreceni uradalmat Lazarevics István szerb fejedelemnek adományozta. Harmincegy falu egész vagy részbirtoka és a pusztabirtokok között találjuk a Debreceni László leányainak a leány negyed kiadásánál soroltakat is, köztük a sámsoni tizenhat jobbágytelket.

87 Az adományozásba bevett birtokoknál az a birtokösszeírás volt az alap, melyet Debreceni László halála után végeztek. A későbbi adatokból kiderül, hogy Debreceni László leányai illetve leszármazottaik birtokosok maradtak az annak idején leánynegyedként elnyert egész és részbirtokokon. Annak ellenére, hogy a fent már idézett 1415. évi oklevélben „egy időre átengedett" Hosszúmacsról van szó. A két özvegy Macson illetve Hatházon lakott. Debreceni László leányai közül Zsófia a Kata nembeli, elsősorban Szatmárban birtokos Csaholyi családból származó István fia János felesége lett, Katalin pedig (az oklevelekben Katkó-nak becézik) a Csanád nembeli bihari birtokos László fia Telegdi Franknak (Ferenc) nyújtotta kezét. A Debreceni család leányágon örökölhető egész és részbirtokokban, a sámsoni részeken is, így feleségeik révén lettek földesurak. 1424. év végétől a Várdaiak nemcsak édesanyjukkal, hanem velük is pert folytattak Macs birtokért. Zsigmond király a leleszi konventet utasította a bonyolult ügy kivizsgálására. A konvent következő év január 15-i jelentéséből kitűnik, hogy a két asszony hatházi birtokukon lévő házukban élt.

88 Ekkor már anyjuk is és Monaki Sandrinné is elhaltak. 1425 után három évtizedig Sámson földesurai az albisi Zólyomiak, Csaholyi János és felesége, Telegdi Frank és felesége. Időközben a debreceni uradalom birtoklásában is változások történtek. Lazarevics István 1427-ben meghalt. Zsigmond királlyal kötött szerződése értelmében a szerb fejedelmi címet és magyarországi birtokait is unokaöccsére Brankovics Györgyre hagyta. A magyar-szerb-török nagypolitika fordulata után az uradalmat - más birtokokkal együtt - 1444 nyarán zálogba kötötte le Hunyadi Jánosnak, aki 1447 nyarán át is vette. 1450 március közepén az Dobi (Monaki) Péter előbb sárosi, majd szabolcsi, később gömöri ispán volt. - Monaki Sandrin (Sándor) Czudar Péter familiárisa, alpohárnok-mester, majd asztalnok mester. Engel i. m. 62, 169. - Zsigmond-kori oklevéltár. i. m. II/2. 318.a 7313. sz. regeszta. Zichy-család okmánytára, i. m. VI. 146-148. A káptalan kétszer kapott megbízást. Zsigmondkori oklevéltár. III. (Mályusz Elemér kéziratát kiegészítette és szerk.: Borsa Iván Budapest. 1993.) 213, 219. a 678. sz. és a 707. sz. regeszták. Zichy-család okmánytára, i. m. VIII: 208-209. C^ 563