Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Sámson története a XVI. század közepéig

A Debreceni családnak Tursámsonban volt tiszttartója, de földesúri házat is tar­tottak a faluban. 1378 őszén a váradi káptalan jelentette a királynak, hogy Szepesi Jakab országbíró rendelkezésére Debreceni Gergelyt és Debreceni László fia Jánost sámsoni birtokukon idézte meg Várdai János fia Domokossal szemben. 72 Ez egy hosz­szan tartó per egyik állomása volt. A per tárgya a Gutkeledek által régen elvesztett, a szabolcsi Nyíren lévő Szentgyögymacs, korábban Egyházas- vagy Kismacs falu volt. A leleszi konvent által kiadott 1385. tavaszi oklevélből kitűnik, hogy Debrece­ni Istvánnak Tégláson is volt udvarháza, mert Szentgyörgyi Tamás országbíró fel­szólítására Vasmegyer-i Pál királynéi ember és a konvent küldöttje téglási birtokán idézték perbe Kallói István mester egyik jobbágya ellen. 73 1389-ben Debreceni István és az akkor már elhalt Debreceni János fia, László ­fiágon az utolsó Debreceni- újíttatták meg Zsigmond királlyal Nagy Lajos 1347. évi kiváltságlevelét, mely szerint a Debreceniek jobbágyai felett országos hatóságok ne bíráskodjanak. 74 István nem sokkal ezután halhatott meg. Első felesége Dobi Margit révén Dobi Lőrinc fia István veje volt, így Monaki Mihály sógora. A harmadik Dobi lányt Hedviget Rozgonyi Simon udvari lovag, sárosi ispán, majd országbíró vette feleségül. Istvánnak Dobi Margittal kötött házasságából egyetlen leánya született Ilona (Ilka vocata), aki Domoszlói Demeterné lett. A másik hosszú életű Debreceni, Pál fia Gergely és somlyai Báthori Erzsébet házassága gyermektelen maradt. így Tursámsonnak a debreceni uradalomhoz tartozó részbirtokát 1390-től 1404. évi halá­láig Debreceni János fia László uralta. 75 1393 ősze előtt halt meg az utolsó Diószegi, Miklós fia Dorog. November 1-én keltezett oklevelével Zsigmond király Albisi Dávid mester zólyomi ispánnak érde­meiért és apjának Mártonnak adta új adományul az utódok nélkül elhalt Dorog ti­zennégy egész és részbirtokát Szabolcs, Bihar, Közép-Szolnok és Szatmár megyé­ben. Közöttük találjuk a környékről Pereset és Acsádot, valamint a távolabbi Vid­egyházát és Tursámsont. Először említik Szabolcs megyeinek a falut. 76 Dobi Péter a nagyapja Dob-i Lőrinc a testvéreivel Diószeg-i Miklóssal, valamint Székelyhid-i Pé­terrel kötött egyezségre hivatkozva tiltakozott az adományozás ellen. Ugyanúgy, ahogyan 1347-ben Diószegi Miklós fia Dorog is Dobi Erzsébet fiúsítása ellen. De Dobi Péter 1397-ben békességesen kiegyezett Albisi Dáviddal és testvérével Lőrinc­Zichy család okmánytára, i. m. IV. 65-66.1378. szeptember 23. Várad. - Az országbíró idéző parancsa augusztus 29-én Visegrádon kelt. - Bunyitay i. m. II. 111. 1385. április 27. Lelesz. A prépost és a konvent jelenti Mária királynénak, hogy Debreceni István mestert május 8-ára megidézték. Kállay-család levéltára, i. m. II. 239. az 1995. sz. regeszta. Zichy család okmánytára, i. m. IV. 388. Módy: A Szent András templom, i. m. 85-86. Dózsa nádor Pál fia Margit nevű lányát Szécsi Miklóshoz, a késó'bbi nádorhoz adta feleségül, másik leányát pedig Hédervári Miklóshoz. Zsigmond-kori oklevéltár. I-I-II/1-2. (Összeáll. Mályusz Elemér. Budapest, 1951,1958.) I. 353. a 3182. sz. regeszta. €^ 559

Next

/
Oldalképek
Tartalom