Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Sámson története a XVI. század közepéig

fiáé volt, most viszont Bigécs Tamásival együtt Dobi Istváné. A Tursámsonnal határos Hatház és Doroglesi valamint Csehi birtokok a jövőben Székelyhídi Joachime és Péteré. Az oklevél néhány fontos falu mint a vámos Diószeg, a vámos Peres és Acsád kivételével, ahol az osztozkodók fele-fele arányát feltüntetik, nem jelöli a falvakban korábban is meglévő és meg nem változtatott részbirtokot. így derül majd ki, hogy Tursámsonban része volt a Dobi családnak is. Tursámsonhoz kelet felől közeli falu volt a Balogsemjén nemzetség kezén lévő Bagos. Feltételezzük, hogy a sámsoni határ délkeleti részén lévő erdőkben közös határuk volt. A falu a nemzetség 1325. évi birtokosztálya után fele-fele részben Egyed fia Kálló-i Iváné és Simoné, illetve a Biri családé lett. Idéztük azt az esetet, amikor Iván mestertől Dózsa fia Jakab felesége levélben kérte vissza tursámsoni jobbágyaitól Iván ispánja által elvett holmikat. 1332-ben viszont Biri Tamás tiltakozott, mert a Debreceniek tursámsoni jobbágyai az ő bagosi erdejét jogtalanul használták, fakitermelést folytattak.

53 Bár Debreceni Jakab felesége révén rokonságban volt a Balogsemjén nembeliekkel, ezek a kisebb-nagyobb hatalmaskodások nem értek véget. 1342 telén Szabolcs megye szolgabírái bizonyították, hogy nagysemjéni Mihály fia László szabolcsi alispán egy pejszár (peyzaar) színű lovának eltulajdonítása miatt a kitűzött tárgyalási napon Debreceni Jakab Dénes nevű tursámsoni jobbágya nem jelent meg. A lovat ezért nagysemjéni Lászlónak ítélték.

54 A szolgabírák pártatlanságát bizonyítja, hogy Jakab és testvére Pál 1332-47 között másodszor viselték a szabolcsi ispáni tisztet, nagysemjéni László az ő alispánjuk volt 1337-től. A Debreceni család a Nyíren igyekezett birtokokat szerezni, az első ezek között a Bihar megyei Torna volt. Tursámson részbirtokát az 1310-es évek közepén szerezhette meg Rophoin bán. Komáromy András arra gondolt, hogy IV. László több adományának esztendejében, 1285-ben kaphatott másutt is részeket. De terjeszkedtek a Debreceniek a szabolcsi Nyíren is. Komáromy egy későbbi per alapján következtetett arra, hogy Dózsa 1312-ben kaphatott birtokot Hatházon, de arra nem találunk adatot, hogy életében kézbe vette. Ennek a hosszú pernek a során 1351-ben Miklós nádor bíróságán Debreceni Jakab és Pál az apjuknak adott királyi adománylevélre hivatkoztak. Szerintük ezt a birtokrészt adták el a Kopasz nádornak okozott kártételek miatt nem másnak, mint Kopasz testvérének Bekének 1313-ban Székelyhid-i Péter és Diószeg-i Miklós fiai.

55 Kopasz nádor és az Egyedmonostori ág családjai közötti 1310-1312. évi hatalmaskodásokkal korábban foglalkoztunk. Az 1338. évi birtokosztályban a szabolcsi Nyíren lévő Téglás nem szerepelt, de egy pereskedést lezáró későbbi oklevélből kitűnik, hogy az 1330-as években - feltehetően előtte is Karácsonyi i. m. 1.184-85. - Anjou-kori okmánytár, i. m. II. 602. A nagykállói Kállay-család levéltára. (Az oklevelek és egyéb iratok kivonatai.) I—II. (Budapest. 1943.) 1.154. a 664. sz. regeszta. 1342. december 6. Balkány, a megye gyűlésén. Komáromy András: Dózsa nádor és a Debreczeni család. = Turul IX. évf. (1891.) 4. 73. - Zichy család okmánytára, i. m. II. 459-460. 552 fo