Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Angol utazó-diplomata 1849–50 telén Magyarországon

gyár karakterrel egyáltalán nem illik össze, a magyarok pedig bár számban keve­sen vannak, vitathatatlanul a monarchia legharciasabb népfaja. Egy összbirodal­mi törvényhozás szükségszerű egysége együtt kell járjon Magyarország nemzetei önkormányzatának korlátozatlan fejlődésével. 9 Két fejezetet szánt Temesvár leírására és az ostrom ismertetésére. Itt nyilvánít véleményt a forradalmi kormányzat pénzügyi politikájáról: Temesvár értelmes polgárai is látták, hogy Kossuth ragyogó pénzügyi tehetsége és leleményessége abban merül ki, hogy katonai erővel elkoboznak több millió font sterling értékű gabonát, abrakot, lovat, szarvasmarhát, juhot, mindent, ami egy hadsereg számá­ra szükséges a salétromtól a faszénig, a cukortól a kávéig. És mindezért a fizetség valódi érték nélküli látszat bankjegyekben történt. 6-7 millió font sterling érték­ben bocsátották ki ezt az értéktelen bankjegyet és ha a magyar királypártiak, szerbek, szlovákok vagy románok visszautasították, hogy ezért adják oda legjobb lovukat, főbelövéssel büntethették őket. 10 A Vajdaság és Szerbia középkori törté­nelmével, a szerb forradalommal és az osztrák kormányzat által szervezett új vaj­dasággal külön foglalkozik. Elfogulatlanságának bizonyítására kimondja, hogy a szerbek követték el a legnagyobb kegyetlenkedéseket korábban a törökök, most a túlzó-magyarok elleni harcokban. Amikor az ilyen irtó háborúktól való borzadá­sát kinyilvánította, a francia forradalom példájával válaszoltak neki. A Vajdasági szerb vezetők véleményét feljegyezte a szegedi nemzetiségi törvényről is - „...ami­kor az ultra-magyar frakció már utolsó lélegzetét vette, a mi hátrányos korlátozása­ink eltörlése olyan volt, mint amikor vizet hordanak a zsarátnokot eloltani, miu­tán a ház leégett." Paton szerint elkerülhetetlen, hogy a birodalom központi nyelve a német legyen. Ez erre a legalkalmasabb, az olasz kivételével irodalma egyedül a német nyelvnek van és ez a nyelv nem fogja úgy elkeseríteni és feliz­gatni az ország nemzeteit a magyarok ellen, mint az ahogyan a magyar nyelvet nemcsak az országgyűlés nyelvévé tették, hanem rá akarták kényszeríteni a hely­hatósági és egyházi területre is. 11 Az Arad városa és a vár, valamint a környék leírását tartalmazó rövid fejezet­ben egy szava sincs a szabadságharc katonai vezetőinek kivégzéséről. Hunyad megyében lépett be a történeti Erdélybe, nyolc fejezetben írja le itteni tapasztalatait, élményeit. Mondanivalója elején, mintegy mottó, már véleményt nyilvánít arról, mi is történt Erdélyben 1848/49-ben. Idézem: „A háború Erdély­ben a kunyhó háborúja volt a kastély ellen, népfaj háborúja népfaj ellen, amellyel politikusok akár liberálisok, akár konzervatívok voltak, nem sok mindent tudtak tenni... Erdélybe való belépésemtől Nagyszebenbe való megérkezésemig a há­romnapos utamon, minden magányos ház, minden kis kunyhó vagy útszéli fo­9 Paton i. m. 54. 10 Paton i. m. 66-67. 11 Paton i. m. 84-85. 520 ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom