Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Angol utazó-diplomata 1849–50 telén Magyarországon

is. Élete végén még közreadott egy filozófia jellegű értekezést és egy könyvet Stendhalról. 1874. április 12-én halt meg.

3 * Paton harminchat fejezetre osztott könyvének sok részletét lenne érdemes lefordítani. Elsősorban is a gazdálkodásra, a magyarság és a nemzetiségek szokásaira, a népéletre, a művelődésre vonatkozóakat. Madártávlatból fejezetről fejezetre kísérjük végig azokat a részeket, melyek politikai véleményét tükrözik. Az ostromlott Komáromig együtt ment útitársával Sir W... R... -el, gróf Nugent tábornokkal régi ismerősként tárgyalt, majd megtekintette az orosz csapatok szemléjét, leírta az osztrák tábor életét. Pesten csak egy-két napot tartózkodott, vonattal Szolnokra ment. Itt teszi meg először a könyvében majd sokszor visszatérő megjegyzést az ország civilizálatlanságáról, hiszen Szolnokon már nem érezni a német lakosság kedvező hatását mint Pesten. Mit jegyzett fel itt? Tudatlanságot, piszkosságot és eldurvultságot, társulva nagylelkűséggel, bátorsággal és őszinteséggel. A nép jó természetű, békés és becsületes. Most került ki egy véres háborúból, melybe a törtető és elvakult emberek egy kis juntája rántotta be. Bátran harcoltak és legyőzték őket. Arról biztosítja olvasóit, hogy a magyarokra nem előítélettel, hanem együttértéssel tekintett. Éppen ezért jóakarattal kereste a nép között a civilizáció legkisebb jelét, de ilyet nem talált. Mint írja: „... nincs nagyobb tévedés mint a magyar népelemet a civilizációval társítani Magyarországon. Gróf Széchenyi a kivétel volt és nem a szabály." A magyar karakter nagymértékben emlékezteti a törökökére és mint minden idegen, akik elődeik érdeme nyomán élvezik a hatalmat, sokkal őszintébbek mint a szerbek vagy az oláhok. Rossz tulajdonságaik is ázsiai rossz tulajdonságok - büszkeség és nemtörődömség. A magyar azért civilizálatlan „mert nem érez vágyat arra, hogy különb legyen, tökéletesen meg van elégedve magával..." Szerinte a mezőgazdaság, az ipar, a közlekedés és a közállapotok „ázsiai" elmaradottságát a magyarság fajtabeli jellege okozza. Ugyanitt viszont megjegyzi, hogy mindez nem érintheti a magyar népfaj nemzeti vagy önkormányzati szabadságát. A magyarok lakta területeken nem ennek a szabadságnak a letörését kell szándékolni (tudniillik az újonnan berendezkedő császári kormányzatnak, M. Gy.), hanem az ezzel való visszaélést, a más nemzetek feletti uralkodás előszeretetét kell megszüntetni. A könyv elején már kiviláglik Paton vélekedése a magyar polgári forradalomról és szabadságharcról: a Kossuth-frakció az osztrák birodalom integritásával összeférhetetlen sok előjogot követelt. Úgy 3 Életrajzi adatait, műveit lásd Dictionary of National Biography XV. Vol. 478-479. p. - Hálás köszönetem illeti /. V. S. Megaw professzort, kérésére közölte velem az Edinburgh Central Library a Paton családra és A. A. Paton iskoláztatására vonatkozó adatokat. - Gordon, Robert Sir (1791-1847) diplomata, 1818-1828 és 1841-1846 között Nagy-Britannia bécsi követe. A két megbízás között Konstantinápolyban is teljesített szolgálatot. C^ 517