Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - XVI–XVII. századi pénzleletek Polgárról (Társszerzők: Gedai István, Kahler Frigyes)

A 849 darabból 566 magyar, 283 idegen veret. A magyarországiak közül 14, a külföldiek közül 2 db töredék. így 552 illetve 281 db, összesen 833 pénz került feldolgozásra. A cseréptöredékek öt edényből valók, de pénzektől származó zöldes foltok csak két edény darabjain mutatkoznak. Sajnos egyiket sem lehetett annyira összeállítani, hogy az edény formáját pontosan tudnánk. Az egyik edény korongolt, jó égetésű, világosszürke anyagú, kívül besimított felületű, külsején sötétbarna foltokkal. Fenékátmérője 9,8 cm, falvastagsága 0,4-0,5 cm. A meglelt darabokról következtetve kihasasodó testű, domború vállban folytatódó és összeszűkülő nyakú korsó volt. A másik edény közepes égetésű, korongolt, világos barnásvörös anyagú. Fenékátmérője 7,6 cm, falvastagsága 0,5-0,7 cm. A viszonylag keskeny fenékrészből hirtelenül indul el a hasasodás, ez alacsonyabb bög*e formára mutat. Kihajló, megvastagodó peremrész tartozik hozzá, melyet a perem éle alatt 1 cm-el keskeny borda tagol. Ennek vonalából indul ki az egyik oldalon a 2,6 cm széles szalagfül, a törési felületen jól mérhetően. Kisimított perem illetve szájátmérője 12 cm, ez is a XVI. századi kerámia-anyagban sűrűn előforduló zömök, széles szájnyílású cserépbögrére utal. Mind az edény fenekén, mind a peremdarabok külső felületén fekete foltok vannak.

3 1966. március 5-én Bartha József, Polgár, Wesselényi u. 28. sz. alatti lakos bejelentése nyomán újabb pénzlelet került elő a Déri Múzeumba. A bejelentő háza ajtajától kb. 4 m-re az udvaron mészoltó gödröt ásott és kb. 1 m mélységben, a földben szájával felfelé álló kis korsót lelt, amelyet ásójával megsértett. A szűkszájú korsóban talált 771 db ezüstpénzt érintetlenül adta át a múzeum azonnal helyszínre kiszálló munkatársának. Az utca egy kisebb hátság gerincén húzódik, a község Folyóoldalnak nevezett részén emberemlékezet óta lakott helyen. így valószínű, hogy az elrejtés is annak idején lakóház udvarában történt. gyezzük meg, hogy a pénzeket tartalmazó két edény kikövetkeztethető űrmértékét és a hasonló korú, de hiánytalanul megtalált pénzleletek darabszámát összevetve a III. sz. polgári leletet 85%-os teljességűnek tarthatjuk. Hiányzó része a feltöltött földbe került vagy még illetékteleneknél lappang. Úgy hisszük, hogy a leletből levont következtetések érvényét ez a körülmény nem befolyásolja. A darabszám növekedése aligha változtatna a pénzfajták és évek szerinti megoszlás statisztikai érvényén. - A III. sz. polgári lelet körül tapasztaltak is figyelmeztetik az illetékeseket, hogy részben nyomatékosabban kell érvényesítenünk a múzeumi törvénynek a leletbeszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseit, részben megfelelő' mederbe kell terelni a mindenütt iskolai gyűjtemények létrehozását célzó különben jószándékú törekvéseket is. 3 Egyik pénzesedényünk a Parádi által leírt polgári korsó típusába tartozhat, csak annál nagyobb és nem fényezett felületű, a másik edényünk pedig a nála 27. sorszám alatt szereplő Szápár (Veszprém m.) faluban talált füles bögre típusához sorolható, csak jóval nagyobb és mázatlan. - A minden kétséget kizáróan pénzeket tartalmazó két edény darabjain kívül még három edény töredékei kerültek elő: a) 0,7-0,8 cm falvastagságú jól égetett világosszürke, b) 0,5 cm falvastagságú világosszürke anyagú, jól égetett, külső felületén füstös, feketére polírozott és c) világossárga, jól égetett, kívül-belül zöld-barna-sárga mázas 0,5 cm falvastagságú edényeké. 472 P)