Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Szovát a XVIII. század derekáig. Az erődített templom története

atyámfiai szovátiak, hogy ő neve dicséretére rendeltetett szentegyházat megépítsétek, mert nem láttok ennél pusztább templomot, mint az tietek, melyet valaki lát, pök és csúfol benneteket érette, hogy tinálatoknál kicsinb faluk is templomokat megépítették, s ti mindenektől hátrább maradtatok." (kiemelés M. Gy.) A levélből kitűnik, hogy az újjáépítés október előtt már megindult: „...de az mint némelyektől értem, mivel sendelyért (zsindelyért, M. Gy.) és egyéb ért Kassára kellene most menniek..." vannak, „akik zúgolódnak és szavakkal készülnek, hogy Szovátot elhagyják, mert elégtelenek az Isten házának megépítésére, elszegényedtek bele." (kiemelés M. Gy.) Az ellenkezőt, távozni szándékozót a püspök azzal fenyegeti, hogy az ilyennel „Váradon meszet kerestetek" és akárhová menne is, ott marhájában zsákmányt vetetek", tehát tartozását behajtja.

108 Az újjáépítés nagyobb arányú volt, mint az eredetileg tervezett és vállalt javítás, így nagyobb terhet is rótt a gyülekezet tagjaira. Ezért húzódott el három évig. 1893. évi egyházközségi feljegyzés szerint az akkori lelkész a presbitériumnak tartott előadásában idézte, hogy a szovátiak tehetősebb gyülekezetekhez fordultak támogatásért. Nagykőrös 30 tallért és 30 dénárt adott.

109 Az 1640-43 közötti építkezést a fennálló falrészek felhasználásával a középkori templom alapjain történt. Ezekben az években épült meg a kulcslyuk alakú lőrésekkel ellátott körítőfal, bizonyosan a négy sarkán négyszögletes bástyákkal, őrházakkal. Semmi nem tanúsítja, hogy a püspök rendelte el vagy kezdeményezte a körítőfal építését, de azt sem, hogy a templom alatt pincéket, a templomdombban pedig alagutakat alakítottak volna ki. Nem tudtuk kideríteni, mikor és milyen tévedés alapján került bele a szováti templom(ok) építéstörténetébe, hogy a jelenlegi templom elődjeként 1785/87-ben épített második (harmadik!?) egyház előtt 1643-tól fennálló templom „náddal fedett vályogtemplom volt". Mindenesetre Kovács István 1942-ben megjelent munkájában írta, hogy az Alsó-Szabolcs-Hajdúvidéki egyházmegyében lévő Hajdúszovát temploma 1785-ben épült, majd a „régi vályogtemplom helyén újjáépítették 1865-ben". Visszatért ez a tarthatatlan felfogás Diószegi Lajos könyvében is, de az egyháztörténeti fejezetben már helytállóan írja, hogy a XVII. század derekán épült templom „... amint a mai templomunk alatti és melletti omladékok bizonyítják, téglából volt."

110 Ez magától értetődő is. Ha a körítőfalhoz volt elégséges tégla, a templom építéséhez még inkább kellett legyen. 108 Sárospataki Füzetek. Protestáns és tudományos folyóirat. Hatodik évfolyam. (Szerk. Antalfi János. Sárospatak, 1862.) 537-38. - A püspök nem érte meg a templom felszentelését, 1641ben meghalt. 109 Hajdúszováti Ref. Egyházközség irattára. 1893. évi vegyes iratok. 110 Kováts }. István: Magyar reformárus templomok. I—II. (Budapest, 1942.) II. 551. A XVII. századi erődített körítőfal századokat átélt nyugati faláról, az északnyugati és délnyugati őrházról a szerző nem ír, pedig a helyi egyház és a templom múltját kutató Gábor András lelkész volt az adatszolgáltatója. Azt megemlíti, hogy „... a templom két oldalán vasráccsal körülvett parkozott díszkert van." - Diószegi i. m. 21. Könyve 113. oldalán az 1640 előtti templomról írja ugyanezt, de az 1640-43 közötti egyházról már mint téglaépületről szól a 114. oldalon is. 460 ^