Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Szovát a XVIII. század derekáig. Az erődített templom története

res tatár, kozák, moldvai és havasalföldi sereg szállta meg Debrecen környékét. Három napig kellett ezeket élelmezni. A seregvezetőket 3600 tallérral és sok értékes ajándékkal térítették el attól, hogy a várost és birtokait ne adják szabad zsákmányolásra.

105 Debrecennek 1675 után sok baja támadt a bujdosókkal, Thököly kurucaival, nemcsak a várost és birtokait fosztogató császári csapatokkal. Szovatot név szerint ezek a feljegyzések ugyan nem nevezik meg, de általában a város környékének dúlását, állatok elhajtását, élelmezés kikényszerítését emlegetik. 1680. január első napjaiban Thököly gyalog és lovas hadát az előző évek szomorú tapasztalatai nyomán nem engedték be a városba. Diplomatikusan hivatkoztak a szultán védlevelére, amit a török támogatást élvező' Thököly nem hagyhatott figyelmen kívül. Ekkor az egész sereg Szováton és Szoboszlón szállt meg. 1686 februárjában Thököly nagyobb mennyiségű élelmiszert, juhokat, vágómarhákat követelt Debrecentől. Február 12-én elindították a szekereket és a jószágokat, még aznap jött meg a hír, hogy Thököly és a hozzá csatlakozott egri pasa csapatai Tiszacsegén éjszakáztak és következő nap indulnak Debrecen felé. A kurucok Szoboszlón, az egri törökök Nádudvaron szállásolták el magukat. Követeik viszont az egész sereg számára Debrecenben követeltek helyet és ellátást. Szoboszló és Debrecen között tudták átadni a városvezetők az egri pasának a nem régen kapott szultáni védlevél másolatát a váradi pasa levelével együtt, mely védelmébe vette a várost, így a törökök, majd nem sokkal utánuk a kurucok is Szovát irányában vonultak el. Mielőtt tovább indultak, ott feléltek mindent, fosztogattak. Szovát „romlását", a falu majdnem teljes elnéptelenedését a következő évek hozták magukkal. A Várad visszafoglalására indított 1691. és 1692. évi hadjárat alatt Debrecen és környéke hadtápterület és felvonulási övezet volt. Várad első sikertelen ostroma után Galga tatár szultán több tízezres serege szállta meg a várost és környékét. Kis részük Debrecenben, nagy többségük Ondódon, Ebesen és Szováton táborozott közel két hétig. Ezalatt mindenből kifosztották a lakosokat, garázdálkodtak és csak tízezer arany értékű „ajándék"-ba adott sarc után vonultak el. Szovát jobbágynépessége nagyrészt ekkor menekült el. így érthető, amit a falu birtoklástörténeténél elmondtunk, hogy a felszabadult Bihar megye helységeiről 1692. október hónapban készített összeírás Szovatot nem tünteti fel. A falu csekély népességét, házait azután 1693. október közepén érte újabb tatár támadás. Ennek emlékét őrzi a Tiszántúli Református Egyházkerület Múzeumában lévő úrasztali ónkanna. Felirata szerint „Én Kalló városában lakó Nagy István adtam a szováti eklézsia számára 105 Nagy László: Debrecen a nagyhatalmak ütközőpontján. A 48. jegyzetben i. m. 329-336. - A Szeidi-járásra Szalárdi János Siralmas magyar krónikája (A Bibliotheca Historica sorozatban, Magyar Helikon. Bp. 1980.) 536-549. és Szűcs i. m. II. 362-376. - 1663. augusztusra Zoltai: Debrecen a török uralom végén. i. m. 13. 458 C^